Gyermekkorom egyik kedvence volt, nyilván elsősorban a dalbetétek miatt, mint akkoriban minden, amit láttam. Ma is nosztalgikus, mert abból a korból származik, amikor még a franciák franciául beszéltek, európai mércével készítették a meséiket is és nem csak a rasszizmusról szólt náluk minden, mint ma. Van egy hangulata, ami nyilván gyerekként észrevehető igazán, vagy pedig annak, aki nem a 21. századi rajzfilmekhez szokott. Örülök, hogy újra megnézhettem, sokszor eszembe juttott, hogy jó lenne újra látni.