Nem hozzáférhető számodra a kért oldal!

Erről szól most a Snitt

497 zóna filmekről »


Mozipremierek

Az avignoni szerelmesek (2025) Az ismeretlenbe (2024) Násznaposok (2025) Tudom, mit tettél tavaly nyáron (2025) A hupikék törpikék (2025) Balhés nyaralás (2024) Spermageddon (2024) A végső rítus (2025) Superman (2025) Egy kis senki Putyin ellen (2025) Oxana (2024) Tűz a tengerparton (2024)

Streamingpremierek

A Thunderman család: Beépített küldetés (2025–) Egy zsidó jófiú (2024) Elmebaj (2025–2025) Vir Das: Mindannyian hibázunk (2025) Szupersztár (2025–2025) Családi ellentétek (2025) Faltól falig (2025) Ellenállhatatlan kísértés: Olaszország (2025–) Amina katalógusa (2025–) Vad természet (2025–2025) Az amatőr (2025) A láthatatlan harc (2023)

Random kedvcsináló

Az ártatlanság kora (1993)

Ezzel a filmmel úgy vagyok, mint az ifjú Popper Péter a Svejkkel: nincs olyan élethelyzet, amelyben ne tudnék idézni belőle. Scorsese egy évtizedig tologatta az íróasztalán a könyvet, mire rászánta magát a munkára, amelyet utóbb a legerőszakosabb ("most violent") filmjének titulált.
Elképesztő igényességgel nyúlt az anyaghoz, elég csak annak utánanézni, hogyan és miként válogatta össze és készíttette el a filmben felbukkanó többszáz festményt. (Elmer Bernstein a Brahms III. szimfóniájából átírt pazar filmzenéjét meg sem említem.)
Rendkívül finom eszköztárának és precíz dramaturgiájának eredménye a film tartása, az az elfojtott, és épp ebből az elfojtásból táplálkozó feszültség, amely a felszíni cselekmény és a voltaképpeni történések (a társadalmi morál és az egyéni vágyak, a kimondott szó és a jelentés és így tovább) között feszül.
Habár nem sorolom a filmtörténelem legértékesebb alkotásai közé, mégis himnuszt tudnék írni ehhez a filmhez, annyira tökéletes.