Az első félóra nem igazán tetszett, mivel azt hittem, hogy ez is csak egy újabb ökörködős Adam Sandler film lesz, aztán ahogy beleástak a baleset részleteibe, úgy kezdett számomra is érdekessé válni a történet. Szörnyű lehet ilyesfajta betegséggel együtt élni, az ember önkéntelenül is elgondolkodik azon, hogy képes-e egy ilyen ember őszintén szeretni? Az én fejemben legalább is ez a kérdés motoszkál, amióta befejeztem a filmet. De mindegy is, Henry kitartása példaértékű volt, igazán tetszett ez az oldala a színésznek. A cuki állatokért pedig pluszpont jár a készítőknek. :)