Ki ne szeretné Andy játékait? Annyira imádni való mindegyik, gyerekként tutira féltékeny lettem volna, hogy nekem nincs Rexem, Krumplifej uram, vagy épp Woodym. Bármilyen furcsa, először 18 évesen láttam, mert gyerekként kissé creepy volt a tudat, hogy a játékaim életre kelnek a távollétemben. Így félig felnőtt, félig kamasz fejjel sokkal több humorbombát csíptem el, nagyokat nevettem és persze meg is hatódtam. Utána vihargyorsan pótoltam be a második és harmadik részt, hasonló lelkesedési faktorral. Bármikor újra tudom nézni. :)