„Hinni akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk, mert csak így segíthetünk az embereken a bajban. Aki csak vonszolja az életét, és összeroppan a súlya alatt: senkin sem segíthet.”

Albert Camus

Bergman alakjai olvashatnak, írhatnak bárhány könyvet, az életben kicsik maradnak. Talán egy kicsit nehezen indult az elején, de aztán egyre súlyosbodott a történet. És most már valóban elkezdek Bachot hallgatni.