Tükör által homályosan (Magány-trilógia 1.) (1961) 88% 59★

Úgy látszik, ha négy svéd van a színen, abból sosem lesz egy szimpla piknik. Pedig teljesen idillikusan indult az egész spoiler. Lassan megismertük a miérteket és lehetett várni mikor csap át az egész drámába. Nekem mondjuk a katarzis hiányzott, de a színészi játék nagyon erős volt, így nem vagyok annyira csalódott.
Egy jó tanács: senki se nézze szinkronosan. Kíváncsiságból átváltottam a hangsávot magyarra és dőltem a röhögéstől. Szegény Minust végig negatív előjelként emlegették. (attól mert tényleg „sz” a vége, az „i” még nem hosszú… imádom, hogy a magyarok mindent le akarnak fordítani még akkor is, ha nem kéne)

„Hinni akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk, mert csak így segíthetünk az embereken a bajban. Aki csak vonszolja az életét, és összeroppan a súlya alatt: senkin sem segíthet.”

Albert Camus

Bergman alakjai olvashatnak, írhatnak bárhány könyvet, az életben kicsik maradnak. Talán egy kicsit nehezen indult az elején, de aztán egyre súlyosbodott a történet. És most már valóban elkezdek Bachot hallgatni.