Ha megkérdezik, hogy milyen egy dráma-vígjáték mintája, akkor azt hiszem ez a film lenne az amit felhoznék arra, hogy hát nagyjából ilyen.
Nagyon sokat nem lehet rajta rágódni, mert az elején leszögezi, hogy miről fog szólni a film: arról, hogy hogyan viszonyulunk alapvetően az élethez: az élet csupa magány, nyomorúság, szenvedés meg boldogtalanság és mégis bánjuk, hogy olyan gyorsan elmúlik. Én általában újévkor szoktam megnézni, másnaposan.