Huszon akárhány évesen a tévét kapcsolgatva a Dunán vetítették, azt sem tudtam mi ez, javában a közepén tartott a film. Akkor azt hittem ez valami doku, 20 percig bírtam és elkapcsoltam annyira megdöbbentett a brutalitása. Évekig nem hagyott nyugodni a dolog, befészkelte magát az agyamba hogy mi a tyű volt ez. Rá 10 évre kb rákerestem és akkor döbbentem meg hogy ez nem doku. Bahh. Újranéztem, lenyűgözött, letaglózott egyszerre, tényleg hetekig más sem járt az eszemben csak ez, Lehet beteg vagyok, de nekem piszkosul bejött. A nyers elemi brutalitás, AHOGYAN megjelenítették, hogy mennyire megvezetett a doku mivoltával.
A rám gyakorolt hatása miatt kapja a max csillagot és lett kedvenc, kevés filmet nyelek be ennyire.
Azóta akárkinek mutattam, mindenki rosszul lett tőle, igaz az ismerőseim zöme nem horrorhoz van szokva. Bár ez az én olvasatomban nem horror, puszta nyers erőszak.