Bizonyos korszakok filmjeinek bizonyos atmoszférája van, és mindig szívemet melengeti, mikor a kilencvenes évek attitűdje köszön vissza. Számomra a Penge valami nagyon hasonló, mint az Ötödik elem, mégis teljesen más.
Azt hiszem, gyerekkoromban láttam már belőle jeleneteket, talán egészben is láttam már, nem emlékszem pontosan, de arra igen, hogy már padlócirkálóként is imádtam.
Nem kell tőle túl sokat várni, de mégis élvezhető, a karakterek szerethetőek, a zene, a smink és a jelmezek teljesen oké, habár a CGI néhol elég gagyi, de ezt elnézzük neki.
Mondjuk a vámpírok ábrázolása és a fő gonosz motivációja nekem egy csöppet elcsépelt, de ízlések és pofonok, ugyebár…