Menekülés New Yorkból (Menekülés 1.) (1981) 70% 41★

John Carpentert sosem tartottam nagy rendezőnek, általában B kategóriásnak tűnik a rendezése (kivéve A dolog című filmjét.) Ezt ennél a filmnél sem láttam másképpen. Viszont a kiváló forgatókönyvekből nagyon hangulatos világot képes felépíteni még ezzel a furcsa rendezési stílussal is. Bár az sem kizárt, hogy pont a stílus adja a varázsát a filmjeinek. Ilyen szempontból is tipikus Carpenter mű a Menekülés New Yorkból.
Remekül kitalált jövőkép, pofonegyszerű alapsztori ötletes karakterekkel és stílusos csavarokkal (amik bizony néha klisések, de azért beleférnek.)

A Beépített hiba mellett újabb díszpéldány arra, hogy el lehet cseszerinteni egy filmet azzal, ha minden egyes rohadt mondat után kimondják a főszereplő nevét. Itt nem hetvennégyszer hangzik el, hanem hetvennyolcszor, de ki számolja… bah!
Kifejezetten kedvelem a korombeli filmeket, de ez most elég lagymatagnak tűnt. Az egész egy sötétben játszódó „izgalmas” hajsza volt, de ilyen béna hangeffekteket már művészet összehozni. A pukkanó fegyvereknél már csak a hangosabb taslik voltak kínosabbak. Ugyan be volt tervezve, hogy megnézem a második részt, de inkább pihentetem a projektet mert kígyómérgezést kaptam…

Egy késő esti film, újságlapozás közben oda-odapillantva.
Úgy gondolom, ez lehetett az alapja a Lockout c. filmnek – és igen.
Egyszer nézősnek elmegy. :)