A mindenkori történetmesélés minősége mellé a valóságközeliség legfeljebb extra borzongást biztosít, de nem azon múlik, hogy valami jó vagy sem. Ez a film sem amiatt nagyon jó, de azért belegondolni, hogy ez nagyjából így történt… Az oknyomozásra fűzték fel a filmet (és milyen jó, hogy amerikai módra nem a tárgyalásokra). Az újságíróé a vezető nézőpont, és az ő legyintésétől indulunk el és tartunk a teljes belekeveredésig a megfelelő bizonytalanságadaggal együtt. Nagyon jók az arányok, nagyon életszerű a kivitelezés. Teljesen bevonódtam. Nem tudom, hogy második nézésre is érdekes lenne-e, mert biztosan nem akarom még egyszer végignézni. Nem azért, mert ez egy gyomorforgató mozi, hiszen kicsit sem az. Egyszerűen csak azért, mert az igazság kiderítésének izgalma egyszer működik csak. Akkor viszont nagyon működött.