Elvált szülők gyerekeként azt hiszem nekem (talán) sokkal többet adott, mint egy olyan embernek, aki ezt nem élte át. Szerencsés vagyok(?) mert az én szüleim akkor váltak el, amikor még szinte kisgyerek voltam (9 éves). Ettől függetlenül irgalmatlanul is megviselt, és a kamaszéveimet is (és az egész életemet is) megnehezítette. Sokszor folytak a könnyeim szép csöndben a film nézése közben. Szörnyű volt „újra” átélni az egész folyamatot. Jamie élete pedig nagyon hasonlított az én életemre. Az, ahogy egymás között dobálják szerencsétlen fiút, postást játszanak vele, és az egészből ő szív mindent. Hát… megszakadt a szívem miközben néztem, mert ugyanezt éltem át kisgyereknek. Teljesen megértettem, azt, ahogy látta Jamie ahogy hintáztatják, és ahogy mesélte a barátainak ezt sírva. Fájó dolog ez. Nagyon fájó dolog az elválás, életem egyik legmeghatározóbb élménye. Csak remélni tudom, hogy az én életem sose kerül ilyen helyzetbe.