Először a „női párját” néztem meg, aztán ezt.
Adott egy pár, egy nagy szerelem, aztán jön egy tragédia, amit láthatunk mindkét fél szemszögéből. És bár velünk is megeshet bármi, ami ebben a filmben történik, mi mégis mindig csak az egyik, a saját oldalunkat, érzelmeinket fogjuk látni. A másik félét soha. Itt azonban lehetőségünk van belelátni a másik fejébe is.