Erről szól most a Snitt
Hírek
Mindenféle jószágok!
Fordítgatunk?
Anime
Happy Bday! – Szülinapos kedvencek
Melyik az a film?
Filmvilág
Premierre várva
Egy-kép-kocka játék
Stephen King
Cannes-i filmfesztivál (Festival de Cannes)
Snittblogolók
Ázsiai szülinaposok
- Könyv a filmben
Filmes képek
Middle Finger Moments from Movies
Filmes kvízek
Filmes Idézetek Játék
Dorama
Formula 1
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Emiatt a film miatt eldöntöttem, hogy valamikor életem során biztosan lesz egy kutyám. Igazából pontosan azt kaptam, amit vártam: rengeteg aranyos és sírós jelenetet, remek történetet, illetve színészi játékot (az állatok részéről is). A kutyus minden élete szépen le volt vezetve, mondjuk az tény, hogy a legtöbb inkább a pozitív oldalt mutatta, de jobb is így, mert ellenkező esetben még többet sírtam volna. Ezt a mennyiséget is rekordnak tekintem, ha nem könnyeztem meg Bailey minden halálát, akkor egyet sem. A végszóval annyira nem vagyok kibékülve, mert nem fogadom el, hogy egy állat kizárólag azért létezzen, hogy az ember érzelmi vagy bármely szükségletét kielégítse, tehát a kutyáknál sincs ez így, hiába lettek idő közben a „legjobb barátaink”. Ettől függetlenül ezen kutya életének lehetett ez a célja. Szóval jó kis film volt.