Imádtam Guts-t, a nyers erő megtestesítőjét, meg a többieket a sólymok közül, bár Griffith-t sose kedveltem meg igazán. . Az elején nem egészen értettem mire megy ki a játék, de a végére berántott a történet, ami egyszerre brutális és lenyűgöző. Ráadásul megvan az eddigi kedvenc anime párosom.

A végét azért eltartott egy ideig, amíg feldolgoztam. Zseniális csavar, de akkor is. MI A FENE VOLT EZ!!??

Most emiatt muszáj lesz folytatnom, bár már belenéztem a 2016-osba, és nem hittem el, hogy mennyire pocsékul néz ki a 3D animáció. Ha nem imádnám ennyire az előzményt, vagy nem láttam volna, akkor biztos, hogy amint Guts színre lép elkapcsolok és soha többet nem megyek vissza