Nagyon szerethető kis történet, remek beszólásokkal az életről:

„- Az élet nem más, mint a nyomor végtelen káoszába vesző boldogság utolsó parányi visszhangja.
– Ez gyenge volt.
– Az élet nem más, mint egy néha feltörő kacaj, mely áthasítja a végtelen mélységű fájdalmat.
– Ez a kedvencem!
– Mert igaz, azért.
(…)
– Tudod, mi az élet?
– Az élet egy sátánszerű apró kacaj a pokol felé tartó erőltetett menet közepén.
– Nem, nem az!
– Egy mérhetetlen nagyságú fájdalom?
– Nem!!!!! – Az élet egyetlen ugrás a boldogságért!
… – Tudom.”

és ez így is van! Mindig merjünk ugrani és boldognak lenni! :))