Valamikor régen középsuliban ment, de nem jutottunk a végére, és mindig eltemetődött míg most végre lement a teljes film.
Hát mit is mondhatnék. A mega egyszerűségében és szépségeben igazán gyönyörű alkotás, és kb. must-see kategória lehet nemcsak a fiatalabb generációnak, hanem az idősebbeknek is. Szépen és tragikusan mutatja be, mi történik ha leszakítunk egy virágot még azelőtt, hogy igazán megmutathatná a szirmait. Szép, abban az értelemben, hogy mélyen emberi, az önmegvalósítást a kiteljesedést, a költészet és az irodalom szépségét tűzi a lobogójára. A film végi tisztelgés is győzelem a konvenciók, az egyhangú és szenvedélymentes tanít ellen. Ez csak még magasabbra emeli a kitűnő Williams formálta John Keating karakterét, aki sajnálatos ám méltóságteljes hős lett.
Mennyit nyertünk volna, ha ilyen tanáraink oktatták volna irodalmat. Bár csak a magam nevében beszélek, azt hiszem sokunk hasonló cipőben járt/jár.