A könyvelő 2. (A könyvelő 2.) (2025) 80% 78★

Sokkal érdekesebbet vártam. Én vagyok az, aki az első részt tartja jobbnak, sokkal jobbnak.

Sokáig gondolkodtam rajta, hogy megnézzem-e moziban, mert anno az elsőt is ott néztem, na meg Bernthal miatt is, de így utólag már örülök, hogy nem adtam ki rá pénzt. Nagyon vártam, de hatalmas csalódás lett!! Közelébe sem ér az első résznek. Sem a történet, sem a hangulata, minden jót elrontottak benne. De a legrosszabb az, amit a karakterekkel műveltek! Mintha visszafejlődtek volna. Wolff zsenialitása csak nyomokban lelhető fel, helyette egy bizonytalan, unalmas senkit kaptunk, aki néha ugyan ellátja pár tag baját, de kb ez minden érdeme. A kimért precizitás eltűnt, az érző szívvel együtt, pedig pont az ő különleges kis világa volt a lényeg. De Brax még nála is borzasztóbb lett! Egy hisztis kisfiú, aki játssza az agyát, teszi-veszi magát, nyűglődik (lásd a kutyáért telefonálós jelenet, az mégis mi volt??) Nem lehetett érezni kettejük között azt a testvéri köteléket sem, amit korábban, itt helyette nagyon a haverkodós lazaságot nyomatták, ami iszonyú kínos volt. A történet már az elején unalomba fulladt, egy kipukkadó lufi az egész, és ez később sem javult. Nekem az sem állt össze, hogy pontosan miről is szólt, zavaros és értelmetlen lett a cselekmény. A humora pedig lapos. Túl sok energiát nem öltek a forgatókönyvbe, az biztos. Annyi de annyi mindent kezdhettek volna ezekkel a szereplőkkel és a képességeikkel, de semmit sem tudtak kiaknázni belőle. Bárcsak Tony Gilroyra bízták volna (a Bourne stílus illett volna hozzá)! Így egy streamingre készült akciófilm szintjét is alig üti meg. Haragszom!! :(

„Autista Batman 2: Halálos Fegyver Edition”
Ha szeretitek az említett szériát, akkor ezt nagy valószínűséggel szintén zabálni fogjátok, ugyanis dobták az első rész idegtépő flashbackjeit, a komótos tempót, meg a viszonylag végig komor hangulatot, és lecserélték az egészet egy klasszikus, laza, de működő humorral megpakolt, pörgős, buddy-cop (Jelen esetben bro-ddy cop? Van erre külön kifejezés?) stílusú akciófilmre. Emellett J.K. Simmons kisebb szerepéért cserébe legalább 3x annyi Jon Bernthal-t kaptunk most, ami szintén javára vált, hiába imádom az előbbit is. Bírtam ezt a két diszfunkcionális, örök magányra kárhoztatott idiótát, akik itt lényegében rákényszerülnek, hogy egymás elviselhetetlen társaságában „leljenek vigaszt”. (Mikor Brax macsó, legyilkolok mindenkit jellegű figurája spoiler de rengeteg benne a meglepően minőségi, mosolyogtató poén.) Az a szép ebben, hogy a könnyedebb hangvétele ellenére a sztorija hasonlóan komoly maradt, mint az előzőé, plusz az akciójelenetei is legalább annyira ütősek. Az értékeléssel igazából bajban is vagyok, mert valahol jobban tetszett, mint az első, közben valahol vesztett is a varázsából. Az még valamelyest hihető tudott maradni, de itt pl. a kis „kémkölykök” csapattal szerintem túltolták a biciklit. Nem akarnám azt mondani, hogy úgymond „Elmarvelesedett”, mert az már egyenesen negatív kifejezés manapság, de mindenképp mainstreamebb, és nagyobb közönség számára is befogadhatóbbá tették Christian Wolff sztoriját és világát, ami nem feltétlen baj. Akciófilmek eleve nehezen kapnak nálam 9-10 csillagot, mivel ahhoz valami igazán kiemelkedőt kell villantaniuk, de az itteni 8-as így sem egyenlő az első rész nyolcasával. Mondjuk úgy, hogy ez inkább egy 8,5 csillag. Sosem csináltam még olyat, hogy egy otthoni pótlás után kapásból moziban nézem a folytatást, itt azonban megérte, plusz kivételesen társaságom is akadt rá, ami mindig extra pozitívum.

Ez nagyon jól sikerült, már most újra nézném.*.*

Meglepő mód, jobban tetszett, mint az első rész: Jon Bernthal többet szerepelt, a poénokkal sem spóroltak (néha már kissé túlzásba is estek, de elnézem: a jobbak felülírták ezeket). Alapvetően pedig, egy sima akciófilm, sok-sok gépfegyver ropogással és hullával: nyilván, eleve nem azért készült, hogy megváltsa a világot, de szombat déli szórakozásnak tökéletesen megfelelt.
Ui: és volt benne egy cuki cica, plusz, mutattak egy fotót, egy kiskutyáról – corgiról, ráadásul. Ha a kutyus is szerepelt volna, akkor lehet, megadom a 10/10-et, így marad a 9-es.

Jobban tetszett az első résznél: pörgősebb, látványosabb, több az akció, nem pedig felesleges részekkel töltik ki a történetet. Humorban erősebb, míg a téma (kartellek, migránsok) érdekesebb, illetve a krimi szál is inkább ebben fogott meg, mint az elsőben. Továbbá pozitívum, hogy a két testvér kapcsolatára is nagy hangsúlyt fektettek.
Csak azt sajnáltam, hogy spoiler.

Ez most inkább Braxről szólt, szóval remek párja az első résznek. Ő és a Könyvelő közösen dolgozott most egy új ügyön, remek volt az összjáték a két színész között, mindkettőre nagyon illett az eljátszott szerep. Itt is a rendhagyó neurológiai működésű emberek álltak a középpontban, az autizmus mellett a szerzett savant szindrómára hívta fel a film a figyelmet. Szórakoztatásból elsőrangú akciófilm, de az autizmust illető hitelességből már kicsit átcsúszott a szuperhősök világába (a hacker gyerekcsapatot túlzásnak éreztem).

10 csillag Jon Bernthalnak, és a macskának is. Más nem nagyon volt, amit szerettem, pedig direkt nem néztem meg előtte újra az első részt, hogy ne hasonlítsam annyira össze. Az FBI nőci és a bérgyilkos csaj is idegesítő volt, az ügy unalmas, a hacker zseni gyerekcsapat meg vicc. Valahogy Ben Affleck sem volt olyan jó a szerepben, mint az első részben… Mintha unta volna az egészet, vagy nem is tudom. Tényleg a tesó vitte a hátán nekem az egész filmet, miatta volt érdemes egyszer végignézni. Bernthalnak nagyon jól áll ez a kissé ketyós, vicces pszicho karakter :D A country klubban a verekedős jeleneten sírva röhögtem :D

Nagyon tetszett, hogy a régi fontosabb szereplők egy az egyben visszakerültek a képernyőre, ráadásul ugyanazokkal a színészekkel. Előtte néztem az első részt így aztán felismertem mindenkit. Nem néztem meg előtte, hogy kik játszanak benne, még előzetest se láttam/olvastam, és abban a hitben voltam, hogy teljesen új gárda lesz benne, de szerencsére kellemesen csalódtam ebben is.
A könyvelés része nekem hiányzott, nem mintha odalennék érte, de az első résznek pont az volt a „bája”, hogy egy unalmasnak gondolt alakról, aki egy unalmasnak gondolt szakmát végez, kiderül, hogy annyira nem is unalmas. Nekem pedig az is tetszik, hogy ilyen profin nyomták a számolást, mint A számolás jogában, ahol Katherine Johnson megmentette a napot, mert ő volt egyedül képes úgy szánolni, ahogy még a gépek se akkoriban, nő létére, fekete bőrszínnel. Na az menő, persze itt egy fehér pasi volt a főszereplő, de valamilyen módon őt is kinézték a mássága miatt.
Sok volt a verekedős, agyabugyálós jelenet, ami miatt kicsit elcsúszott az egész, de Braxton jelenetei nagyon tetszettek, a kocsmai részben, a kutyával kapcsolatban meg a macskás rész is. Az is menő volt, amikor Géza beállt támcolni! Imádtam! :D Az első részt nem űberelheti, de nagyon tetszett! A kettő együtt egy egész.

Többször röhögtünk nagyon hangosan a moziban, szerencsére viszonyleg kevés volt a lövöldözés, több a trécselés. Jó volt, na.
(A szobaátrendezős beszólás… hát felsírtam. :D)