Kedvenceink színpadon, avagy színház az egész világ! zóna
„Nagyon remélem, hogy a Nemzet Színésze cím körül kialakul kommenthadjáratot látva az összes fiatal színész felfogja, hogy rossz döntés vidékre leszerződni. Azzal elfogadják, hogy egy évadban sok bemutatójuk lesz, amelyeket jellemzően csak 10-20 bérletes előadásban lehet lejátszani (ha nem operett vagy musical), pesti vendégjátékra pedig csak akkor jutnának el, ha egy nagy nevet kérnek fel rendezőnek, aki miatt az előadás kellő hírverést kap. A kutya se fogja tudni, hogy a világon vannak, leszámítva egy várost és vonzáskörzetét. Ha a színház már másfél óránál messzebb van a fővárostól, alig tudnak majd vállalni más felkéréseket, sőt, ha a családjuk netán nem költözött velük, akkor ingázhatnak végkimerülésig. Bármilyen elementárisan játszanak el egy főszerepet, úgyse lesz elég pénze a lapoknak, hogy szakkritikust leküldjenek, hogy a rövid életű előadásokról minimális nyom maradjon.
Emlékszem, hogy még a kilencvenes években több debreceni előadásra is sikerült elutazni. Volt, hogy a hajnali vonatig egy padon vártunk, másnap pedig dolgoztunk, de mindenképp látni akartam Bertók Lajost (biztos lenne sok ember, aki rá is azt mondaná, hogy és az ki a bánat, stb.), így történetesen csak feltűnt az is, hogy Csíkos Sándor milyen jó színész, aki nagy szerepeket játszott szintén. Már akkor sem volt kezdő…
Azzal, hogy a Nemzet Színésze cím tíz birtokosa egy VIDÉKI NAGY SZÍNÉSZT választott (amilyen Király Levente is, hasonlóképpen nem a legismertebb sztárok közül való), kinyilvánították, hogy értéknek tekintik a vidéki színészi létet is.
A kommenteket látva ez a döntés kontraproduktív volt, tekintve, hogy az eseményről beszámoló sajtóorgánumok némelyike Benedek Miklós kapcsán még a fiát is megemlítették, de mégsem merült fel, hogy az ország közvéleménye számára a hiányzó információkat biztosítsák, és érdemben írjanak Csíkos Sándor pályájáról. (Készült róla könyv is…)
A tíz színész választását politikai döntésként értékelni már csak azért is nevetséges, mert épp ez a díj biztosít számukra – a pálya végén – némi cselekvési szabadságot. Mitől félne egy Molnár Piroska, miért akarna megszavazni egy kollégát, akit nem talál méltónak a címre?
A múlt heti vidéki kiruccanásom után, amikor megint szembe kellett néznem azzal, hogy milyen sok jó színész dolgozik szinte láthatatlanul a végeken, ezek a kommentek még lelombozóbbak. Óriási a szakadék, minimális a tolerancia, a rossz közérzet még rosszabb reakciókat szül… pedig elvileg, minket nézőket a színház feltöltene, nem lemerítene.
A Nemzeti Színház összefoglalóját kiteszem ide még:
Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztje címmel kitüntetett, Kazinczy-díjas magyar színész Karcagon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után 1965–1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1962–1972-ig az Irodalmi Színpad tagja, 1972-től a Debreceni Csokonai Színház, 1974–1975 között a győri Kisfaludy Színház művésze, majd 1975–1984 között pályafutását ismét a Csokonai Színháznál folytatja. Ezt követően a nyiregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatához szegődik, melynek 1990 -1993 között igazgatója. 1993 óta újra a Csokonai Színház társulatának tagja.
A magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése, a nemzeti irodalom tolmácsolása és a magyar nyelv ápolása terén nyújtott kimagasló tevékenységért kaphatja meg a Nemzet Színésze címet az a művész, akit a cím viselői maguk közé választanak. A címet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és ha közülük valaki elhalálozik, a cím többi birtokosa dönti el, ki kerülhet a megüresedett helyre. Csikos Sándort a január 9-én elhunyt Benedek Miklós helyére választották.
Szívből gratulálunk!
Fotó: Máthé András – Középen Csíkos Sándor Az ember tragédiájában – Majzik Edit és Bertók Lajos között – Az előadást én 1996.10.26-án néztem, de még mindig jó emlékként őrzöm.”
Forrás: Mezei Néző ( https://mezeinezo.blog.hu )
Annyira de annyira várok ebből egy színházi felvételt, de valahogy csak nem sikerül rátalálnom, pedig elvileg készül(t).
Merrily We Roll Along előadás
A Dallas Bobbyja olyat mondott a magyarokról, amit világsztártól még sosem hallottunk
Patrick Duffy Magyarországra látogatott, mivel szerepelni fog Vékes Csaba Lepattanó című mozifilmjében. Ennek kapcsán kapták mikrofonvégre.
A Dallas különleges helyet foglal el a magyar emlékezetben, az olajipari mágnások szappanoperája szimbolikus jelentőséggel bírt 1990 decemberében, amikor először műsorra tűzte a köztelevízió. Amerika megérkezett a magyarok nappalijába. A sorozatnak olyan hihetetlen népszerűsége volt, hogy annak még a tengerentúlra is elment a híre, így történt, hogy 1993-ban Larry Hagman is Magyarországra látogatott, hogy szerepeljen a Friderikusz-show (1992–1997)-ban. És ha már itt volt, csinált egy kis reklámot a Carrier MAXIMOL 99 (1993)-nak is.
A napokban attól hangos a hazai sajtó, hogy Larry Hagman után újabb sorozatsztár látogat hazánkba, ráadásul egy magyar filmben fog szerepelni, Vékes Csaba Lepattanó című sport-vígjátékban vállalt nagyon fontos szerepet. Patrick Duffy azóta megjárta már a Terror Házát, és találkozott Csankó Zoltánnal is, aki hosszú éveken keresztül szinkronizálta őt a Dallas (1978–1991)ban. A 24.hu stábja ennek apropóján kért interjút a színésztől, amit lentebb meg is lehet tekinteni:
Patrick Duffy ebben az interjúban beszél úgy rólunk, ahogyan tulajdonképpen még sosem hallhattunk világsztárokat nyilatkozni. Persze nagyon ritka, hogy híres színészek magyar filmekben játszanak, ahol testközelből győződhetnek meg a magyarok tehetségéről. A Dallas (1978–1991) színészének viszont rögtön feltűnt, hogy színészkollégái rendkívül széles tárházát birtokolják a színészi eszköztárnak.
A DALLAS EGYKORI FŐSZEREPLŐJE RENDKÍVÜL NAGY ELISMERÉSSEL SZÓL A MAGYAR KOLLÉGÁK FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, HATALMAS TAPASZTALATÁRÓL ÉS TEHETSÉGÉRŐL.
Ennek az okát is fejtegeti egy kicsit, mikor arra jut, hogy ennek biztosan sok köze van ahhoz, hogy mindegyikük színházi színész. Duffy nyilván nem volt tisztában vele, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan színész, aki csak filmszerepekből tartja fent magát, ezért itthon a színházi és filmes szakma erősen összefolyik, és ez sokkal természetesebb nálunk, mint az államokban, ahol a Broadway és Hollywood két külön világ. Patrick Duffy szerint amíg a filmszínészeket részvételre tanítják, addig a színházi színészek jobban képesek hallgatni és figyelni.
EZ ANNYIRA NYILVÁNVALÓ, HOGY A MAGYAR SZÍNÉSZEKNEK MEG SEM KELL SZÓLALNIUK, ELÉG HA EGY HELYSÉGBEN TARTÓZKODIK VELÜK AZ EMBER, MÁR ÉRZI IS A KÜLÖNBSÉGET.
Amerikában rengeteg színész akad, akik filmekben forgatnak, de sosem játszanak színházban, pedig a sztár vallja, hogy a színház egy gazdagító iskola bármilyen típusú színészethez, nagyon jól lehet általa fejleszteni a legkülönfélébb színészi képességeket. Duffy méltató szavai örökké velünk maradnak, és biztosan magukkal viszik ezeket a biztató sorokat azok a színészek is, akik feltűnnek a Lepattanóban.
A filmben többek között játszani fog Scherer Péter, Elek Ferenc, Mucsi Zoltán, Gáspár Sándor és Petrik Andrea is, a főszereplőket Derzsi Dezső, Waskovics Andrea, Katona László és [[https://snitt.hu/muveszek/fekete-zsolt]] keltik életre.
Eredeti cikk: https://promotions.hu/orszagos/zene-film-kultura/2023/0…
Kapcsolódó filmek: Lepattanó (2024)
„Ha Kaposváron maradok, soha nem dolgozhattam volna Csomós Marival, Csankó Zolival, Bálint Andrással és még sorolhatnám mennyi mindenkivel…”
Teljes: https://kultura.hu/szavak-nelkul-nagy-mari-szinesz-mitu…
Hátha valakit érdekel… :-)
https://www.youtube.com/watch…
Kapcsolódó filmek: A király beszéde (2010)
Nemrég jött velem szembe. Kíváncsi vagyok, hogy ki-mit gondol, mit tapasztal(t), stb. Amit kiragadtam, az nem pont a cikk lényege, csupán reflektál a történtekre.
„Egy brit színházi felmérés szerint a világjárvány óta erősen lezüllött a színházba járó közönség, 90%-uk számolt be arról, hogy tanúja volt már vállalhatatlan viselkedésnek a nézőtéren. Hangoskodás, részeg nézők, verekedések és nyilvános vizelés is szerepel a jellemző panaszok között.”
Forrás: https://telex.hu/szorakozas/2023/04/09/felbe-kellett-sz…
Vélemény a Mária Főhadnagy Operettről:
Mária Főhadnagy 2023.03.10 Első szereposztás
Tegnap este felgördült a függöny, egy újabb operettbemutatónak tapsolhatott a Budapesti Operettszínház közönsége. Huszka Jenő 1942-ben megírt operettje kiemelkedik az elmúlt évek sikerdarabjai közül. A darab ugyanis az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik, középpontjában pedig Lebstück Mária áll, aki nő létére egészen főhadnagyi rangig vitte. A darab Mária útját köveri végig, amint nénje Antónia, valamint a bolondos szabó Zwcikli Tóbiás segítségével átjut az Osztrák határon, majd férfi ruhát öltve a magyarok oldalán harcol az ország függetlenségéért. Persze teszi mindezt azért is, hogy bebizonyíthassa szívszerelmének Jancsó Bálintnak, hogy tévedett vele kapcsolatban.
A darab erőssége több dologban is rejlik. Az egyszerre hét helyszínt is megjelenítő csodaszép díszlet, az igényes korhű, ám mégis rafinált jelmezek és a fülbemászó dalok, ám a darab pikantériája mégis a karakterekben rejlik.
Széles Flóra – Lebstück Mária: Flórát számos szerepben láthatják a nézők. Olykor jókat komédiázik a Csárdáskirálynő Stáziaként, máskor Emma Carewként csal könnyeket a nézők szemébe. Első alkalommal mutatkozott be primadonnaként és felmerülhet a kérdés: Miért is nem játszott már korábban is ebben a szerepkörben? Flórában minden meg van ami egy primadonnát primadonnává teszi: Gyönyörű jelenség, határozott és erős játékkal, gyönyörű énekhanggal. Máriája szerethető, tűzrőlpatttant lány, aki ugyanolyan hevesen lángol mind hazája, mind Jancsó Bálint iránt.
Laki Péter – Jancsó Bálint: Péter a szímház vezető tánckomikusa, a Csárdáskirálynő, a Marica Grófnő és a Mosoly Országa tánckomikusait egytől egyik sajátos humorával teszi színessé és eredetivé. Bonvivánként előszőr láthatta a színház közönsége, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Jancsója igazán szimpatikus figura volt, aki bármilyen huncutságra képes hogy meghódítsa az ő Máriájának szívét.
Fischl Mónika – Farkasházy Antónia: Mónika a színház vezető primadonnája, aki szebbnél szebb operettekben mutathatta meg azt ami benne rejlik. Finom elegancia, kacérság, határozott kiállás jellemzi játékát, nem volt ez másképp ez alkalommal sem. Antóniaként egy olyan nőt jelenít meg, aki bár évekig hordozott szívében egy beteljesülhetetlen szerelmet, mégis mer még hinni hogy rátalál a nagybetűs szerelemre. Mária cinkostársa, szinte anyjaként szereti a lányt.
Dolhai Attila – Draskóczy Ádám: Akik ismerik Attilát tudják milyen odaadással és szeretettel képes megjeleníteni egy egy karaktert, ez ezúttal sem volt másképp. Draskóczy Ádám szerepe bár nem volt túl nagy, mégis a darab minden fontos pillanatában jelen volt. Őszinte szerelme Antónia iránt és kitartása pedig meghozta gyümölcsét a darab végére.
A humor nagyágyúi Szendy Szilvi és Dénes Viktor vicces helyzetek és mondatok közepette évődtek egymással, míg ők is révbe nem értek.
Külön szeretném még kiemelni és egyúttal gratulálni Kiss Zoltánnak, Langer Somának és Dézsy Szabó Gáborban a nagyszerű szerepformálásokért :)
Végezetül pedig szeretnék néhány szót szólni a rendezésről. Homonnay Zsolt már több alkalommal bizonyította rátermettségét rendezőként, valódi ünneppé varázsolva a színházat csodálatos gáláival, ám ezalkalommal végleg bebiztosította magát mint rendező. Nem lehet elégszer megköszönni azt a sok befektetett időt, energiát és munkát.
OSCAR-DÍJAS SZÍNÉSZNŐ A MITEM-EN
Június 7-én Fény-anyag címmel különleges olvasásperformansz lesz látható az Oscar- és BAFTA-díjas Juliette Binoche részvételével a Nemzeti Színházban. A francia művésznő produkciója egy születőben lévő előadás főpróbája, amely Az angyal válaszol című könyv nyomán született.
1943-44 fordulóján, a világháború embertelenségében négy igazságra éhes fiatal művész beszélgetni kezd, kérdéseket tesz fel egymásnak, amelyekre váratlan választ, tizenhét hónapon át tartó tanítást kapnak. A társaság egyetlen túlélője Mallász Gitta, aki lejegyzi ezeket a beszélgetéseket – így született meg Az angyal válaszol kötet, amely immár 25 nyelven olvasható.
Juliette Binoche hosszú ideje a kötet rajongója, aki most színpadról is elénk tárja ezt a művet. Az esten Wajdi Mouawad színész-rendező és Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház művésze is részt vesznek. Az előadásra a jegyértékesítés hamarosan indul.
Forrás: https://szinhaz.online/juliette-binoche-is-eljon-a-szin…
„[…] muszáj elmesélnünk, hogy felemelő esténk volt. Tele érzelemmel. Végtelen szeretettel. Nagy találkozásokkal. Péntek este volt nálunk a bemutatója Bálint András és Jordán Tamás közös darabjának, amelynek címe: BÁLINT + JORDÁN = 160. Mindketten 80 évesek lesznek idén. Nagy barátságuk nagy előadása ez. A nagy generációról, az eltelt évtizedekről szól, az ő életükről, de közben a miénkről is. A közös kedvencet, Molnár Ferencet is megidézik az író budapesti írásain keresztül. Hosszú, nagyon hosszú vastaps volt a premieren. Egy örömeste a két színházcsinálóval, és mindenki így fogja érezni, aki megnézi őket. Jordán Tamás január 15-én lesz 80 éves. Vasárnap. Bálint András kicsit fiatalabb, ő áprilisban tölti be a nyolcvanat. Mi közösen ünnepeltük őket már csütörtökön és pénteken is. És ez így lesz még sokáig… A bemutató után köszöntötte őket Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője. És köszöntötte őket Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. Ahogy mondta, Bálint András a saját édesapját is eszébe juttatja, aki sajnos már nincs köztünk, s egykor statisztált Szabó István Apa című filmjében, amelynek egyik főszereplője Bálint András volt 1966-ban. Azt is említette Karácsony Gergely, hogy amikor József Attila verseit olvassa, azok Jordán Tamás hangján szólalnak meg benne. Majd a főpolgármester bejelentette: mától Bálint András és Jordán Tamás a 150 éves Budapest ünnepségeinek kulturális nagykövetei. Jelképes cím, ahogy szimbolikus jelentésű Karácsony Gergely egyik ajándéka is a két művésznek: a régi Lánchíd egy-egy nagyobb szegecsét hozta el nekik, amelyek részei voltak az egykori, a felújítás előtti szerkezetnek, a hídnak, amely összeköti Pestet és Budát, amelynek a nagy egyesítése éppen 150 éve történt. Ez hiányzik az életünkből, ez az egyesítés, hogy lehetne együtt, és hogy legyen is együtt. Mi erre fogunk törekedni. Ezért is vagyunk. Azt keressük, ami összeköt minket. Még mindig könnyebb így, jobb így, és mi tényleg ezt szeretjük. Boldog közös születésnapot, Jordán Tamás és Bálint András! ♥ A közös torta: 80 szeletes dobostorta.”
A fotót Molnár Miklós készítette, a szöveg forrása pedig Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Facebook-oldala.
BOLDOG SZÜLINAPOT! :-)
Jeremy Irons 2009-ben Athénban járt és előadta Charles Dickens Karácsonyi énekét.
Biztosan remek előadás volt, szerencsésnek nevezhető mindenki, aki részt vehetett rajta. :-)
Gondoltam, hozok most egy ilyen karcot a zónába, hiszen egyrészt karácsony van, így valahol aktuális, másrészt meg nem nagyon pörög ez a topik – sajna. Úgyhogy most felélesztettem. :-)
