Úgy kezdtem nézni, hogy semmit nem tudtam a filmről azonkívül, hogy Affleck Oscar-díjat kapott a főszerepért. Lassan indult be, de mire Patrick és Lee viszonyát megismertük, már benne voltam. A babakocsis beszélgetős jelenet kiemelkedően szép volt szerintem, nagyon visszafogottan, mégis érzékletesen mutatta be a szülők intenzív fájdalmát.