Nagyon vártam, hogy láthassam.
Valahogy éreztem, hogy ez tetszeni fog – és igen!
Bár abban a korban (a 70-es években) éltem én is a fiatalságomat, (középiskolás voltam) de nem volt rálátásom ilyen mélységig a dolgokra – illetve bele sem gondoltam abba: az akkoriban itt tanuló külföldi egyetemisták (is) milyen „csendes terror” alá voltak kényszerítve…és mint mindig, most is rettenetesen felháborított a film nézése közben, hogy politikai/ideológiai alapon ilyen mértékben belemásztak emberek magánéletébe – brrr…
A film nagyon tetszett – a végére megfeledkeztem az elején bennem felbukkanó kritikus gondolatoktól (hogy azért tipikusan „nagyonmagyar”, helyenként erőltetett poénokkal stb…). Összességében ez egy jó történet – jó film a maga nemében!