Először is : bárcsak Shakespeare láthatná Tom Hiddlestont játszani, mert te jó ég! Olyan energiája és őszintesége van, hogy egy pillanatra sem tudsz félrefordulni. Az elején kicsit nehezen vonódtam be a cselekménybe, az egész darab nagyon brutális, nem abban a Rómában járunk, amit úgy érzünk, már ismerünk. Ez a Róma sokkal vadabb és barbárabb, zsarnokabb, háborúkon keresztül próbálja kiharcolni a helyét, ahogy az emberek is benne. Coriolanus nagyon érdekes és komplex karakter, nem feltétlenül könnyen kedvelhető, és mire azzá válna, emberi gyengeséget mutatna, addigra már késő. De igazából tudni lehetett, hogy a sorsa mindenképpen tragikus lesz. Minden olyan tulajdonsága, amitől legendás katona lett, szörnyű politikussá tette volna, és teszi is.
(Szeretném hangsúlyozni, mennyire elképzelhetetlenül csodálatos lenne, ha én is felvehetném a lakkcipellőmet és elsétálhatnék a színházba megnézni Tom Hiddlestont élőben játszani.)