Az a helyzet, hogy én nem nagyon szeretem ezeket az amerikai propaganda filmeket. Amikor van G.I. Joe, meg a másik gonosz nemzet. Mindig túlságosan egyoldalú a bemutatása ezeknek a filmeknek. Ezt viszont szerettem nézni. Végig izgultam, meghatódtam. Pedig ez se volt kivétel a fentebbeket illetően.
Ezt nézve világosodtam meg a háborús filmekkel kapcsolatban. Rájöttem, hogy ezeket az úgymond, modern háborús filmeket tudom kellőképpen értékelni és jobban át tudom érezni, mint mondjuk egy első, vagy második világháborús film esetében. Már amennyiben a frontvonalban zajlik nagyrészt a történet.
Egyszer nézősnek tekintem ezt is, de egyszer nekem tetszett.