A 3. volt a kedvenc könyvem, így nagyon oda kellett tennie magát a filmnek nálam, de azt hiszem sikerült is, úgy-ahogy. Lupin és Sirius megfelelően el lett találva (ez volt a lényeg). És innentől kezd el a történet „sötétedni is”, innentől már tényleg nem gyerekfilm. De Michael Gambon Dumbledore-ját valahogy sosem kedveltem…