Nagyon nehezen hangolódtunk rá, egy vacsi után ültünk le, hogy akkor megnézzük, a régóta tervezett Belfast-ot. Kellett egy kb. háááát félóra, mire megértettem, hogy oké, ez most valami teljesen más. De úgy tényleg TELJESEN más, mint a megszokott. És onnantól kezdve GYÖNYÖRŰ. Úristen, nagyon szerettem. Az aki ezt a filmet ilyen szögekből, fekete fehérben, ilyen fényekkel felvette, hát megcsókolgatnám a talpát. Alapból imádom a fekete-fehér fura szögű beállításokat, éveken keresztül így fotóztam. De ez a film. Én még nem láttam ilyet. Nagyon szerettem. Nagyon-nagyon. Természetesen eredeti hanggal. Tuti, hogy megfogom nézni még egyszer. Nem tudom azt mondani, hogy a sztori miatt csak és kizárólag, mert nekem ehhez a sztorihoz kevés lett volna egy átlagos színes angol film. De így! Ebben a formában! Csodálatos! Tényleg :D De kell hozzá egy hangulat az tény. Párom nem hangolódott rá, és nem is értett engem, hogy mi tetszik ennyire. Remélem nektek át tudtam adni, hogy mi tetszik ennyire :D