Steve Martin amerikai

A csillagokkal bajban vagyok. 8, netán 9?… (Legyen most 8.) Sok filmjét láttam, viszont leginkább hasonló műfajban, ami miatt bevallom, a számszerűsítést kicsit szégyellem. Na mindegy, megpróbálom itt menteni a menthetőt. Szóval: Steve Martin számomra mindig is kedves volt, az egész fickó egyszerűen tüneményes. Ránézek és ellágyulok. Van benne valami, ami határozottan megfogott. Színészileg, a „bizonyos skatulyában” tökéletesen helytáll, ott nem tud hibázni. Nagyon jó komikus. Félig-meddig drámai szerepben is volt hozzá szerencsém, engem ott is abszolút megvett magának, így hát, ha már ez a két véglet is megvót, bepróbálkoztam egy értékeléssel. Nade. Kanyarodjunk kicsit. Steve, mint író, szerző. Szerintem úgy is van benne fantázia. Aztán, zenél!… Ahh. Nem is akárhogy. (Mibe, hogy ezt sokan nem is tudják róla. Meg azt sem, hogy… Na, de nem könnyítem meg senki dolgát. Tessék jobban beleásni magát mindenkinek Mr. Martin munkásságába. :P) Úgyhogy, sokoldalú ő, csak remekül titkolja, nem vág fel… És, ez nagyon szimpatikus benne. :-)
A magánéletet nem csócsálnám ezúttal sem, de ez esetben (se)nem tudom megállni szó nélkül: 26 évvel fiatalabb kedvesét, szerelmetes kis feleségét, első gyermekének anyukáját… ezúttal is meleg szívvel ölelem és csókoltatom! :-)))

Nagy nevettető az „öreg”. :) ❤

Nagyon kedvelem. :) (Amit a Rózsaszín Párducban alakított az valami fergeteges!! ❤❤)