Vad évad (2011) 73% 71★

Fontosabb egy hobbi mint a család? Megéri egyiket feladni a másikért? Meg lehet tartani az egyensúlyt? Ha igen, milyen áron? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a meglepően komoly vígjáték. Sok jó poén, sok jó színész által tálalva. De azért a mondanivaló sem hiányzik belőle.

Este ott ragadtam a tévé előtt, ahogy általában, amikor ez a film megy.
A madarakat nem szeretem, inkább a puha, simogatható, de főleg macskaféle állatok felé húz a szívem és mégis ez az ornitológia bolond film megvett kilóra!

Aranyos, humoros, de komoly történet. Az én kedvenc jelenetem az, amikor apuci benyögi, hogy „van valami bagoly az erdőben és meg akarom nézni”. Haláli! :D

Hobbi madarászként elfogult vagyok, de imádom ezt a filmet. Gyönyörű látványvilágú, kellemes hangulatú történet, elegyítve egy zseniális vígjátékkal.
Kiváló szereplőgárda és (tudom már említettem, de) zseniális humor. Akárhányszor meg tudom nézni.

Jó kis film volt remek színészekkel. Gyönyörű tájakon forgatták, rengeteg szép és aranyos madárka van benne, a történet is jó volt, és még jókat is nevettünk rajta. Ja, és amíg el nem felejtem, nagyon tetszett a zenéje!

Vígjáték, aminek meglepően mély a mondanivalója. Mondhatnám ritka az ilyen, mint a fehér holló, hogy passzoljon a film hangulatához :) mindenesetre meglepett, megnevetetett és összességében nagyon szerettem az egészet. Ugyan a madarász téma, mint olyan engem nem mozgat meg a mindennapokban, de itt mégis érdekesen volt tálalva a maga keretein belül. Amellett, hogy bájos volt a film emberi is tudott maradni és ez is pluszpont a részemről, úgyhogy szívből ajánlom másoknak is, hogy nézzék és szeressék :)

Nem volt rossz ez a kis versengés :)
Teszett Brad karaktere, a meg nem értett emberé, aki semmit sem csinál jól. Általános, szerintem mindenkinek vannak ilyen dolgok az életében, amit nem ért senki. Bostick jelleme sem túlzás, bár ebben a szituban kissé szélsőségesnek tűnik. Sokaknak tér el a véleménye, fontossági sorrendje a normától, ebbe szintén beleképzelheti magát bárki, ha eltekint a madárlestől. És végül Stu. Akit támogatnak, mert ő is támogat másokat. Érdekes leosztás volt és szerintem jó szereposztás. Utóbbit nem szívesen ismerem el, mert Steve Martin nem feltétlenül a kedvencem, ellentétben a többiekkel.
A sztori szempontjából nyilván Bostick lógott ki a sorból, aki nem jött rá, hogy a madárlesnél fontosabb is van az életben. (De van, akinek nincs. Ők lesznek az életben a szórakozott tudósok, akik bezárkóznak a laborba, folyton a munkáról beszélnek és nem tudnak mikróban sem melegíteni. :D)
Az egy, amit nem értettem, hogy miért titkolják egymás elől oly elszántan, hogy résztvevők. Szerintem ez egy kicsit kakukktojás volt a történetben, bár nem vitte félre.

Annyira más, annyira bájos, annyira emberi. =) Mindez gyönyörű helyeken, nem kevésbé gyönyörű madarakkal. Elejétől a végéig szerethető.

Nem vagyok nagy madár-rajongó, ellenben természetbarát és kalandor típus annál inkább. Számomra a madarak helyett a természet volt a nyerő, a csodás tájak, az emberek között szövődő kapcsolatok. Mégis valahogy nem tudtam nem szeretni a távcső elé kerülő csodás tollas jószágokat! Gyönyörűek voltak egytől egyig a maguk nemében. :)
A végén pedig az egészből levonható tanulság volt a legjobb.
Vagyis, hogy a győzelem időszakos öröme nem pótolhatja a valódi boldogságot!