Nem egy kihagyhatatlan, de ha belemerülsz, bőven leköt. Az első rész a játék kialakulásáról és a showgépezet titkairól szól, a második a legtöbb spoilert rejtő ominózus csalásról, a harmadik pedig a tárgyalásról, ami egy frenetikus gondolatmenetű ügyvédi beszéddel zárul, amely felhívja a figyelmet a média manipulálására. Ritkán nézek szinkront, itt zavaró volt, hogy nem „Legyen ön is milliomos”-nak hívták, magyar fülnek pedig ez a megszokott. A másik dolog, amit nagyon nem értettem, angol létére hogy hordhatja valaki ennyire ízléstelenül a háromgombos zakót, hogy alul mindig be van gombolva, mint a sztárkarikatúra, Chris Tarrant? Illetve mikor leült sosem gombolta ki, ahogy azt a zakóviselés szabálya megköveteli, közben meg végig feszengő testbeszéde van, mert nem érzi magát komfortosan. Vágó István mindig kigombolta. Ezektől az apró hibáktól eltekintve az egész estés sori egy alaposan körüljáró dokuregény Ingramék banális módszerű csalásáról.