Négy esküvő és egy temetés (Négy esküvő és egy temetés) (1994) 71% 251★

Jó kis romcom, haláli jelenetekkel, and love is all around me. Nekem mégis a Kristin Scott Thomas-Rowan Atkinson jelenet tetszett a legjobban. Akkor még nem is tudták, hogy bő 10 év múlva majd egy párt játszanak. Gerald atya pedig fergeteges. Az egyik jelenetben, amikor Charles a folyónál a korlátot támasztotta, „állt” a folyó. :-))

Egy film esküvőkről, a szerelemről és a rossz időzítésről.
Hugh Grant-et szeretem, már itt is nagyon jó volt és kis helyes. Andie MacDowell pedig tényleg gyönyörű.
Nem volt egy nagyon nagy szám, de nem volt rossz sem. Voltak benne vicces jelenetek. :)
Fiona-t sajnáltam kicsit, de nagyon bírtam.

–
Megjegyzés:
Meglepett a kérdés :D (1994-es film!) Olyan smooth volt, ahogy kérdezte, ahogy válaszolt az idős néni :D
„Mondja maga férjnél van?”
„Nem.”
„Talán leszbikus?”
„Te jó isten, haha… Ezt miből gondolja?”
„Ez is egy magyarázat a pártában maradásra, és egyébként érdekesebb is mint arra hivatkozni, hogy még nem találtam meg az igazit.” :D
Majd: „Egyszer voltam leszbikus is, de csak negyed óráig, úgyhogy nem olyan nagyon.” xDDD

Lehet, hogy öreg vagyok és kiábrándult a romantikus filmekhez, de kecskebéka legyek, ha értem én ezeket a „kétszer láttalak de te vagy az életem szerelme” sztorikat.
vagy azt, hogy Charles mért akar olyan kétségbeesetten nősülni. Tényleg így volt ez a kilencvenes években?
És főleg azt nem értem, hogy miért gondolja, hogy Carrie az élete nője? Amennyit tud róla az nem túl sok: vonzó, jó az ágyban, vicces, és bukik a gazdag, öreg pasikra, akiket gond nélkül megcsal.
Nekem ez kevés információ lenne :)
Azért rendrakáshoz és vasaláshoz elment, voltak jó poénok benne.Meg az a bájos kilencvenes évek eleje hangulat.

Hát mit mondjak. Pont arról szól, ami a címe, és egyszerűen nem tudtam követni, hogy ki kicsoda a két főszereplőn kívül.

Ez nekem hogy maradhatott ki anno? Nem baj, most pótoltam, és nagyon kellett, ritkán jön szembe egy ilyen zseniálisan összerakott romantikus vígjáték.

Az angol filmeknek mindig van egy bizonyos légkörük, ami miatt egyből tudja ez ember, hogy igen, ez angol. De lehet csak én vagyok vele így. Volt időszak mikor faltam a Hugh Grant filmeket (asszem ez a romantikus időszakomra tehető). Ez a film nem azért a szívem csücske mert olyan eget rengetően jó, hanem mert a nővérem annak idején ennek a zenéjére vonult az esküvőjén.
Amúgy minden megtalálható benne ami kell/vagy nem kell egy esküvőnél. Sírás, öröm, tragédia, boldogság, őrültekháza. Mikor már úgy mennek a következő esküvőre (vagyis rohannak), mintha a munkába rohannának. :D

Nem is tudnám megmondani, hányszor láttam már…

Általában a legtöbb kedvencemet tizenéves fiatalként néztem meg, és a Négy esküvő pontosan azt a békebeli, angol humort testesíti meg számomra, amit annyira szeretek. Emellett a szereplők is mind bűbájosak, kezdve a szerencsétlenkedő Tommal, az elköteleződéstől rettegő Charles-szal, a szeleburdi Scarlett-tel, a joviális Garrett-tel, a mindig megbízható Matthew-val, a csupafeketébe bújt Fionán át egészen a hatalmas kalapos, gyönyörű Carrie-ig, aki nem csoda, hogy első látásra elrabolta Charles szívét. Imádni való kompániát alkotnak ők egytől egyig! Ja, és hát Rowan Atkinson nyúlfarknyi jelenléte határozottan felteszi a koronát, zseniális! ♡

Időnként elfog a vágy, hogy valami kedves romantikus filmet nézzek, de akkor elég csak betennem ezt, és máris egy csapásra szebb lesz a világ. Számomra pont úgy tökéletes, ahogy van – nem beszélve arról, hány mondat vált az elmúlt évek alatt szállóigévé nálunk, a családban. :)

Klasszikus vígjáték, az idő sem koptatta meg. És akkor még nem tűnt annyira modorosnak H. Grant habogása. De azért aranyos gyerek, nem?

Ismét kihívás miatti nézés (http://snitt.hu/kihivasok/filmes-kivihas-2016), egyik haverom ajánlotta.
Hááát, annyira nem tetszett, bár eleve kivagyok a 90es évektől. Azok a borzalmas ruhák, hajak meg fogak, brrr.
A sztori meg olyan kis semmilyen volt.

Igen, az angol romantikus vígjáték műfajban páratlan gyöngyszem jó hogy volt a tévében párszor.