Könyörtelenek (2003) 83% 53★

Nekem mindig nagy dilemma (a fiaimmal kapcsolatban is, meg a koleszban is a diákokkal), hogy fel kell venni a kesztyűt vagy nem. Hogyan védem meg magam? Szégyen a futás, de hasznos? Meg van büszkeség is, hatalmi harcok, „bikaviadalok”. Ottlik Iskola a határon jutott az eszembe. A saját szabadság kivívása. Vagy a gonoszt jóval győzd meg. Nem tudom, bátortalan vagyok ennek eldöntésében. A film majdnem tökéletesen tartja fenn ezt az alkalmazkodás, vagy megalkuvás kérdést is. A vége szép, túl szép, de akár igaz is lehet.

Érdekes és elgondolkoztató film. Mármint, engem abból a szempontból gondolkoztatott el, hogy akkor ezt az egész erőszakos magatartást mégis hogyan lehet, illetve kell(ene) kezelni. Ördögi kör. Bár a magam részéről nyilván a főhősnek szurkoltam, mégis nagyon gyakran átsuhant a fejemen a gondolat, hogy sokszor ő sem jobb a többinél. De ha másból nem értenek?… Ami valahol mégis felmenti Eriket, az a múltja, illetve azon szerencséje, hogy beleláthatunk az életébe, ergo tudhatjuk, hogy valóban van benne vágy, hogy kilábaljon ebből az egészből. Viszont a kérdőjel mégis ott marad: aki ennyire agresszív tudott lenni, az vajon meddig képes kordában tartani az indulatait? Erőfeszítések ide, erőfeszítések oda. Én mindenesetre szeretném hinni, hogy tényleg lehiggadt, benőtt a feje lágya és rátért a jó útra.
Ami pedig a suliban zajlott… Rettenetes. Talán, ha nem is ennyire szélsőségesen durva, de hasonló „kedveskedések” a mai napig vannak az iskolákban, kollégiumokban, ami egész egyszerűen elkeserítő. Nem volna szabad hagyni, hogy egyesek, akik magukat felsőbbrendűnek gondolják, pusztán a koruk / erőfölényük okán kiskirályt játszhassanak.

Az egyedüli, ami kevésbé tetszett, illetve nem annyira értettem, az a pincérnős szál. Hány éves volt a csaj és spoiler csávókámra? Az ilyentől mindig rosszul vagyok…

Megrázóbb a halálnál.

Nem túl mély, de remekül kidolgozott, hangulatos és sallangmentes szociodráma. A színészek egytől-egyig hitelesek, szép a fényképezés és a zenèk is jól aláfestik az eseményeket. Bár a cselekmény kiszámítható, mégsem unalmas, sőt… végig fenntartja az érdeklődést.

Több befejezést is el tudtam volna képzelni, spoiler

Kellemes élmény volt.

Megrázó film, amely a fegyelemre és alázatra nevelést mutatná be, de a rideg valóság ennél siralmasabb, átkozottabb és gyomorforgatóbb. A nagy hal mindig megeszi a kicsit. Avagy mégsem? Lehet lázadni az aljasság ellen és végül győzedelmeskedni. Vékony a mezsgye, de….talán célt érhetsz el.

Az erőszak csakis erőszakot szülhet.
Ez a film is jól ábrázolja – szerencsére itt az ész is szerepet kapott – persze nem ott ahol elvárható lett volna…
Bár igen felkavaró, mégis végül feleoldozást nyújtó remek darab. Aki szereti a dráma műfajt, és a skandináv filmeket, annak bátran ajánlom!