Torzók (2001) 73% 18★

Nem nagyon tudok másik filmet mondani, ami így hatott rám: remek volt, nagyon megérintett és soha többet nem akarom újranézni. Legalább is így jöttem ki a moziból, de ez több mint 15 éve volt, talán érdemes lenne tenni vele még egy próbát.

Ez egy remek magyar film, amiért hálás vagyok, hogy elkészülhetett. Igényes, minőségi darab, aminek még – értelmes – mondanivalója is van. Elég gyakran sikerült közben „elkalandoznom” fejben, hogy ez akár külföldi produkció is lehetne, mert tényleg ennyire ott van a szeren. Mondjuk nemzetközileg ismerik is, szóval, nyilván nem véletlenül. Bizonyos karaktereket meg simán castingoltam külföldi nevekkel is, szóval, ha egyszer határon túli remake készül, lehet hozzám fordulni a szereposztásért. :)
A gyermekszínészek ügyesek, és ilyenkor mindig arra a fura megállapításra jutok, hogy egyikük-másikuk tojáshéjjal a fenekén is sokkal tehetségesebb, mint sok hazai „ripacs”, akiket szeretnek az arcunkba tolni…
Személyes kedvencem – haha, ki hitte volna – Csapó, azaz Mácsai. E-l-k-é-p-e-s-z-t-ő. Viszont én nem láttam őt egyáltalán spoiler, nem is nagyon tudom ezt a jelzőt hová tenni az előttem szóló értékelésében. A félrehívós jelenetből nekem ez egyáltalán nem volt evidens. Csapó pont, hogy kiütést kap a kölyköktől, de hogy spoiler volna… hát, én azt erősen kétlem. Tényleg csak meg akarta alázni a fiút látens módon, és kifejezni, mekkora hatalma van felette.
Létay Dóra Mariskája nagyon aranyos, meg az is, ahogy a srácok viszonyulnak hozzá. :) Plusz lehet érte nem szeretni, de spoiler. :D
Engem a folyós jelenet rázott meg a legjobban, még úgy is, hogy lehetett sejteni, hogy történni fog valami. Ehhez képest konkrétan megijedtem spoiler. :(
Az egy csillagot egyedül azért vontam le, mert nem voltam elégedett a „befejezéssel”. Ezt a filmet ugyanis – szerintem – nem fejezték be. Ha meg „sejtelmesnek” szánták, hát… akkor sajnálom, de nem lett az. Lehet mondani, hogy a képzeletemre bízták, de ahogy tálalták az egészet, a képzeletem pont olyan befejezést gyárt, ami nem tetszik. Hát, ennyi…

Ha valaki akar látni egy jó magyar filmet, az mindenképpen nézze meg!

Ha létezik film, ahová érdemi értékelést, hova tovább, pusztán szavakat vésni nem lehet, az ez. Próbálok és próbálok, de nem megy.
Megrázó.
Olyan film, ami után nem órákig, hanem napokig gondolkozol rajta, mit éltél át (igen, mert nézni ezt kevés), és néha azon kapod magad, hogy a semmibe meredsz és nem érted, akár csak egy filmre karcolt vízióban is, de hogy lehet a világ ennyire … szó sincs rá.
Benne van ebben minden: elhagyatottság, kiszolgáltatottság, pedofília, gyilkosság, halálvágy, önfeladás és mennyi-mennyi minden…
Mondják, hogy vannak filmek, amik húsig vágnak – jól hangzik –, ez nem. Ez a sejtfalat is kivakarja, hogy egy életre beléd költözhessen ez a nyomasztó-fullasztó hangulat.
Fáj…!

    Szeretem Sopsits filmjeit, eleve a témaválasztásait, és ebben a filmben az a legdurvább, hogy lényegében saját élményeken alapul. Korábban egy rádióriportban hallottam mesélni intézeti gyerekkoráról, ami eléggé ledöbbentett. Kár, hogy azóta sok idő eltelt (mármint a rádióműsor hallgatása óta), de csak most volt alkalmam megnézni ezt a filmet. A gyerekszereplőket valamiért nem éreztem ezúttal elég hitelesnek. Nem tudom miért, de inkább csak színészkedő gyerekeket láttam bennük mindvégig, pedig Máté karaktere kifejezetten tetszett. spoiler

Torzók, mert olyan torz a hang, hogy semmit sem lehetett érteni, félúton ki is nyomtam…A többit le se írom .