Hannibal (Hannibal Lecter 4.) (2001) 80% 297★

Ez a része is tetszett, és izgalmas is volt. Hannibal karaktere még mindig nagyon tetszik, és most Clarice is szimpatikusabb volt, mint az előző részben. Anthony Hopkins és Julianne Moore fantasztikusak voltak, az ő párosuk sokkal jobb volt, mint a másik színésznővel volt. Tetszett a drámai, feszült hangulat, és még Gary Oldmand is bravúrosan játszotta a maga szerepét. :-D spoiler De azért jó volt, kicsit vérengzősebb, de jó volt. spoiler

Másodszorra láttam és marad az egyik kedvenc romantikus történetem.

Hát én ezt nagyon untam. :D A bárányok hallgatnak jobban tetszett, ott nem nézegettem ötpercenként telefonomat… Ezért jár két csillaggal kevesebb.
Hopkins hozza a formáját, még mindig imádom a fazont. Borzasztóan passzol hozzá ez a sorozatgyilkos szerep. Néha komolyan elhiteti az emberrel, hogy már egy csomó embert kinyiffantott… ><
Az óriási pluszpont a doktor és Clarice kapcsolatáért jár. Imádom őket együtt. *-*
ÉS A LEGJOBB AZ AZ ÁZSIAI KISFIÚ A VÉGÉN EGYEM MEG AHAHAHAHA :’3

Mivel olvastam a könyvet, tudtam, hogy mire számítsak, ennek ellenére csalódás. Mivel az egyik kedvenc filmem, A bárányok hallgatnak nagyon kíváncsi voltam, hogy valamit sikerült-e az eredeti hangulatából áthozni, de sajnos nem nagyon sikerült.
Már eleve mínusz, hogy nem Jodie Foster játssza a női főszerepet, a másik pedig az, hogy ez inkább horror lett, mint thriller. Ennek a résznek inkább a megbotránkoztatás volt a célja, mintsem a félelemkeltés. Ha önálló filmként kezelem, akkor teljesen rendben van, viszont mint folytatás, kevés.

Amennyire vártam és féltem is a befejezéstől, na még ennél is nagyobb csalódás volt ez a rész számomra. Túl sokat akartak és ez így ilyen formában kevés lett.
Ugyan most ténylegesen is Hannibál, a kannibál a főszereplő, itt mégis átlagos szerepet kapott. A mellékszereplők pedig igencsak jellegtelenek voltak.
Az utolsó 5 percet háromszor vissza kellett tekernem, mert nem értettem a befejezést. Szerintem ezzel sokat mondtam …
Pont az ilyen jellegű horrorfilmeket nem tudom igazán értékelni, ahol a gore, a vér, a darabolás a lényeg és nem a cselekmény… Kevesebb vér és több szorongás jobb lett volna.

Hát nem tudom melyik rész volt jobb. Ez egy kicsit durvább volt, de szerintem hozta a Bárányok hallgatnak szintjét.
Anthony Hipkins és Julianne Moore viszont tökéletesen alakítottak, megint! :)

Az „előző részhez” képest nagyon lassúnak éreztem és korántsem volt annyira érdekes, hogy egyhuzamban végignézzem.
Itt is megvannak azok a gusztusos gyilkosságok, mint A bárányokban, és többször fel kellett állnom.

Jó kemény volt ez is, és nagyon félelmetes is. Azt hiszem, még az előző filmnél is durvább a képi világa (a spoiler még csak-csak, meg nem látszik jól, de amikor a végén spoiler, az azért durva). A történet maga is tetszetős, megint nagyszerű színészi játékot látunk, főleg Hopkinstól és Oldmantól. Kicsit gond volt, hogy Starling ügynök szerepét most már nem Jodie Foster alakítja, noha Julianne Moore talán egy kicsit jobban illik az ebben a filmben láttatott személyiségéhez.

Nem rossz, ha önmagában nézem, viszont annak tükrében, hogy mit hozott ki a Hannibal sorozat az alapanyagból (a 3. évad dolgozta fel a filmre vitt cselekményt), már halványul a fénye. A színészek persze remekül játszanak, és régen zavart, hogy más alakítja Clarice-t, most egyáltalán nem volt gondom vele.

Ez nem volt rosszabb a A bárányok hallgatnak-nál, csak inkább másabb. Olyan különleges, más szemszögből közelíti meg a helyzetet és ezért igencsak más a hatás is.
Itt már Hannibal Lectert jobban megismerjük, az érzéseit, a gondolatait jobban átérezhetjük, ha figyelünk rá. Ami az előző filmben csak utalás szintjén jelent meg, az itt most az arcunkba csapódott. (milyen menő már, hogy valaki nem csak biológiai/orvosi zseni, de a humán területeken is tarol, mind a nyelvekben, mind az irodalom és történelem szintjén. És még főzni is tud!)
A történet nem volt rossz, bár nekem a felénél kicsit megtört, és inkább olyan volt, mintha két történet lenne egymás után. A másik furcsasága, hogy ez már horror volt, a javából, és néha nem erre számítottam (jó kis fincsi pizza majdnem kijött a végén) ((bár azért vannak benne biológia csúsztatások. De hát ezért szeretjük Lecter professzort és a kilencvenes éveket))
A vége számomra befejezetlen, vagyis inkább egy nyitva maradt ajtó, amivel bárki bármit kezdhet. Ez a félelmetes, nem az arcletépés…