Az acélember (Worlds of DC) (2013) 65% 457★

Nem is olyan rossz film, csak kicsit túl hosszú, és lassan indul be a sztori, de tetszett is, meg minden. Érdekes alapsztori, az eredeti Supermant még nem láttam, de ezt már többször is, látványos akciójelenetek is akadnak benne, meg a szereplők sem olyan rosszak, főleg Henry Cavill, ő nagyon szexi. :-) ❤ Nekem ő sokkal jobban tetszett, mint a többiek, pl Zod tábornok nagyon idegesítő, meg a kis csapattagjai. XD Nem jó ránézni se, olyan mogorva egy pasas, nem tanítottak neki rendesen arc mimikát se. XD spoiler De azért néha-néha jó újranézni.

Én annyira nem szeretem Superman-t, ezért nem is néztem meg sokáig ezt a filmet, valahogy nem tudom elégé idegesítő nekem maga Superman. De ebben a filmben tetszett, vagyis maga film, gyönyörű képi világa van, érdekes történet, egy valamire való gonosz és a szereplők is kidolgozottak. Volt benne szomorú de azért vicces részek is. Nem azt mondom hogy a kedvenc DC-s filmem (Batman-t nem lehet felülmúlni :)) de azért nem mondanám rossz filmnek, egész jó film. Nem hiszem hogy többször nézős de még kitudja! :D

Tetszett az új Clark,végre egy karakteres arcú Superman. Annak is nagyon örültem,hogy nem az elcsépelt újságírós sztorit kaptuk. A Kripton bolygót nagyon jól jelenítették meg,jó volt látni,hogy honnan indult útjára a világ egyik legnagyobb hőse.
Engem az időben ugrálás sem zavart,végig követni tudtam és indokoltnak is éreztem.
Láttam,hogy sokan lehúzták,amit én őszintén szólva nem értek. Végre nem arról szólt,hogy Clark és Lois tömérdek nyálban csepegnek a film alatt. Sajnálom,hogy idáig vártam a megnézésével és külön köszönet @Bagaméri_András-nak,hogy rábeszélt.

Ugye ez csak vicc volt?? 2 és fél óra tömör borzalom…. Az első másfél órában azt sem tudtam mi van, ugráltunk jelenetről jelenetre mindenféle ok és átfedés nélkül. Káosz volt, pedig ezekkel a szereplőkkel lehetett volna tarolni…
A 3 csillag a látványnak és Henry Cavill gyönyörű szemének jár :)

Szegény filmről nem túl sok jót hallottam, nem is kapkodtam el a megnézést, de közvetlenül a Batman v. Superman előtt gondoltam ideje volna már. Röviden: annyira nem rossz, de azért nem is akarnám egyből újranézni.
A film elején bemutatott Krypton nekem nagyon tetszett, egyszerre volt kellően modern és idegen. Közvetlenül utána jött az első problémám a filmmel, az időben ide-oda ugrálás. Kissé már unom a flashbackelős sztorikat, legyen az film, könyv vagy képregény, finoman szólva lerágott csontnak érzem már a megoldást (kivétel persze ahol tényleg hozzátesz a sztorihoz, de itt nem éreztem úgy). A történet végül tűrhető tempóban ment előre, Zodék megérkezése után viszont az egész nagyon durván átment látványpornóba. Az viszont pozitívum, hogy nappal ment az akciózás, látható volt az egész.
A film kapcsán elég nagy vita alakult ki a végét illetően. Nem mai, de azért spoilerek mögé teszem. spoiler
A végére hagynám, ami számomra a legnagyobb gond volt a filmmel: VÉGIG. MOZGOTT. AZ. A. *****. KAMERA!!! Tök mindegy, hogy épp akciózás volt (az még érthető) vagy nyugisan beszélgettek, a kamerát rángatták. Ezért járt volna egy tockos Supermantől…

Életem első olyan filme, amiről kisétáltam a moziból! -.- Tudom, hogy a DC mozik nem érik el a MARVEL színvonalát, de ennél unalmasabb Superman-t keresve se találnék. Már a sztori is bugyuta, de ez a faarcú játék…

Nagyon látványos Superman eredettörténet és a feléig nagyjából nézhető is.
A legnagyobb baja, hogy nagyon hosszú. Zod tábornok feltűnésétől kezdve hatalmas mélyrepülés produkál. Zod olyan monoton hangon szónokol, olyan faarcú, hogy nem tudott érdekelni. Nem tudott feszültséget kelteni, a tét is felemás volt.
Azt is megfigyeltem, hogy nálam maximálisan hangulatfilmként működik.

Ezzel a filmmel kapcsolatban kétféle véleményt tudok megfogalmazni; tetszett és nagyon nem. Az első fele a történettel, cselekménnyel és a képi világgal lekötött és meglehetősen elégedett voltam.
A második fele, amit én onnan számítok, amikor Zod tábornok és csapata megérkezett a film belecsapott az akciókba, az számomra meglehetősen zavaróra sikerült. Nagyon rossz volt a repkedő „embereket” harcolva látni, hogy mindent elpusztítanak és mindent túlélnek, borzasztóan zavart, hogy a számítástechnikai szakemberek által létrehozott csili-vili jelenetek nagyon műviek, sterilek és elképesztően nagyravágyóan unalmasra sikerültek. A film elején a történet kibontása, a szereplők érzéseinek megjelenítése illetve a karaktereket mozgató okok magyarázata számomra hihetőnek és aránylag drámaira sikerültek, a konfliktusok megfelelő súllyal épültek be a történet fejlődésébe, persze nem akarom halálra dicsérni, mert lehetett volna még igazítani rajta. Próbáltam a pozitívumokat hangsúlyozni.
A film sztorija sok témát érintett néhányat épphogy, valamelyiket alaposabban. Számomra a legérdekesebb kérdés természetesen az volt, hogy aki mindent megtehet, mire használja a hatalmát, vajon mit okoz az elméjében, tisztességet és jóakaratot, vagy önzést és hatalomvágyat. A mai világban sajnos az én véleményem szerint az utóbbi a jellemzőbb, bár lehetséges, hogy én túlságosan is borúlátó vagyok.
Én általában szeretem Zack Snyder stílusát, ebben a filmben is tisztességes munkát végzet, bár vannak filmjei, aminek említésétől is a falra tudnék mászni (Álomháború).
Ami még tetszett, Diane Lane, Russell Crowe, Kevin Costner. Amy Adamy rendben volt, Henry Cavill megfelelő főszereplő, fizikálisan abszolút, de színészileg sem rossz. Michael Shannon szerintem néha egy kicsit túljátszotta a szerepét egy kissé ripacskodóra vette az alakítását.
Ez egy nézhető film, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a hosszát nem szabták maratonira.

Eljött az idő, hogy egy érettebb fejjel történt újranézés és több más DC adaptáció után ismét véleményt alkossak a filmről. Miután a szinte nézhetetlen Öngyilkos Osztag és a Warner fejesek + Joss Whedon-által tönkrevágott Igazság Ligája megölte ezt a cseperedőben lévő univerzumot, már úgy vélem, hogy az Acélember még egy kellemesen üde színfolt Hollywood egy sablonra épülő, kvázi cirkuszi show-kra emlékeztető szuperhősös alkotásai közt. A maga korában lehúztam, mivel engem is elvakítottak a Marvel vidám, családbarát darabjai, miáltal a konkurenciától is hasonlót vártam, de mára többre értékelem az olyan összetettebb darabokat, mint pl. a Watchmen, vagy épp az aktuálisan értékelt Superman reboot. Anno kifogásoltam a sötét, komolyabb hangvételt, de ki hinné azt el, hogy isteni erőkkel bíró idegen lények összecsapásai alatt minden egyben marad és senki nem hal meg? Kal-El még repülni is csak most tanult meg és úgy pörögtek az események, hogy kb. senkinek nem jutott volna eszébe egy sivatagba hurcolni a gonoszokat a hajóikkal együtt, hogy lakatlan terepen folyjon a harc. Ezen felül, Clark-nak nem volt választása Zod-ot illetően, hisz itt még nincs kéznél kryptonit, az egyetlen Fantom Zóna nyitós lehetőséget ellőtték, plusz a tábornok nyilvánvalóvá tette: ő bizony másképp nem áll le az öldökléssel (Egyébként Michael Shannon Zod-ja sokkal emlékezetesebb főellenség lett, mint a Marvel legutóbbi próbálkozásai Loki óta). A legnagyobb problémám persze továbbra is Jonathan nevetséges halála, illetve a folyamatos időben ugrálás, miáltal nagyon darabos lett a történetvezetés. Ezeket leszámítva kb. mindent szépen elmagyaráztak, az effektek évekkel később is pofásak, az akciók látványosak, a szereposztás pedig szintén csillagos ötös, a zenei világgal egyetemben.
ui.: Egyébként pedig akad ebben is egy minimális lazaság, ha eléggé figyel az ember, és bőven mosolyog benne Clark, ha épp nem életek forognak kockán, szóval annyira ez sem állt távol az eredetitől, csupán próbálta kevésbé meseszerűen / egyszerűen tálalni azt.

Nagyon megörülültem amikor láttam hogy Henry Cavill a főszereplő, de sajnos nagyot csalódtam. Mostmár értek a %-os értékelést, nem kötötte le a figyelmem, az egész egy nagy kalap kaki volt. Sajnálom, hogy ennyire rossz volt, így elgondolkodom hogy érdemes-e tovább nézni a DC univerzum többi hősét. :(