007 Spectre: A Fantom visszatér (James Bond 007 24.) (2015) 67% 243★

Nos, nekem vannak lemaradásaim a Bond-filmek terén, de azért ennél sokkal jobbra számítottam.
Kezdjük ott, hogy ez a faszi gorillának jó lesz, de Bond-nak? Se sárm, se elegancia, se humor.
Az akciójeleneteket untam, mert tök hosszúak voltak. Értem én, hogy jól el kell agyabugyálni a másikat jobbról, balról, alulról, felülről, hátulról, elölről, középről, majd viceversa, és aztán kezdjük elölről, de minek, ha 3 másodperc múlva meg sem látszik rajta, az agyfúrásról nem is beszélve, azt 1 másodperc alatt kiheverte barátunk.
A csaj, az úgy, ahogy van kudarc. Nem nagyon érezte át a dolgokat. A sztori meg hemzseg a bénaságoktól… néha úgy éreztem színházba vagyok, és tapsra várnak, mert csak utána lépnek tovább… Ez ennyi erővel lehetett volna a Charlie angyalai is. És mi van a szuperkütyükkel? tényleg csak kettő van, és abból is az egyiket kinyírjuk a film elején?
Na szóval, le kell cserélni ezt a Bond-ot sürgősen. (Igen, igen, tudom, hogy megy, és én ennek kifejezetten örülök.)

Szerény véleményem szerint a Skyfall egy mestermű.

Előtte egy darab Bond-filmet sem láttam, de valahogy eljutottunk rá moziban, és szerelem volt első látásra. Minden lenyűgözött benne, és a néhány héttel ezelőtt megejtett újranézéssel újra tudatosult bennem, mennyire zseniálisan összerakott, lélegzetelállítóan fényképezett, atmoszférikus, izgalmas, feszültséggel teli műalkotás.

Igen, eléggé féltem a Spectre-től.
Összességében: jó volt. Természetesen nem vártam el, hogy az elődje szintjét megüsse, de azért egy kicsit csalódtam.

Oké, akkor a legfőbb gondjaimmal kezdem, letudom a negatívumokat. A film néhol kissé küszködik az érdeklődés fenntartásával, az események adagolása, a felépítés furcsának tűnt. És igen, nekem is eléggé feltűnt az egyes helyeken a Tél katonájával húzható párhuzam. Léa Seydoux Bond-lányával sem voltam kibékülve, gyönyörű meg szimpatikus meg minden, de valahogy nincs meg a karakterében a löket, amitől elhiszem, hogy ő tényleg egy ilyen különleges és meghatározó nő Bond számára. Sam Smith főcímdalával kezdek megbékélni, a főcím viszont elég bénácskára sikerült.

Azonban a Daniel Craig-et még mindig nagyon szeretem, Ben Whishaw pedig több szerepet kapott, a kettejük dinamikája még mindig erős. Ralph Fiennes M-jét nagyon megkedveltem, Dave Bautista nagy meglepetést okozott és igazából Christoph Waltz is elég jó volt főgonoszként. Néhány jelenete egyenesen horrorisztikus volt, és hihető a körülötte lebegő félelmetes misztikum. Az akció is elég jó, az operatőri munka pedig még mindig nagyon elegáns, a film talán legerősebb része a hosszasan pásztázó nyitósnitt, ami egyből bevon.

A felsorolt néhány hibával együtt tetszett a Spectre, egyszerűen nem adott annyira maradandó élmény, mint a Skyfall, de tudom, hogy ezt az elvárást nem kellett volna ráterhelnem. Eléggé összecsapott lett ez az értékelés, de remélem levehető belőle a lényeg. Várom a folytatást, eléggé elvarrtnak tűnt minden, kíváncsi leszek, hogy fogják tovább csavarni a dolgokat.

A Bond filmeket kötelező jelleggel mindig moziban nézem, így az élményen sokat javít a nagyvászon. És mivel feliratos verziót vadásztam a közönség is viselkedett, mert összesen négyen voltunk a teremben elszórva a szélrózsa minden irányába (tényleg ennyire nincs igény az eredeti verzióra?)
Na kezdjük az elején: főcím – uh, én azt hittem ez duett. Ez a klip meg amit toltak hozzá elment volna valami Romana kötet promójának. De jót vigyorogtam rajta. Főleg amikor egy jó idomú combocskára föltekeredett egy fekete polipcsáp. Kicsit extrémre sikerült a látvány. Sebaj, megszoktam, hogy évek óta képtelenek egy normális főcímdalt összehozni.
A sztori oké volt, bár főfőgonoszunk mozgatórugója kicsit bénácska volt. Ezért lerombolni a fél világot? De lelke rajta. Christoph Waltz briliáns volt és végre olyan nemezist kaptunk, akinek pozitív volt az IQ hányadosa. Akciókat is kaptunk dögivel, viszont ami nagyon hiányzott az a vér. Nem vártam el, hogy fröcsögjön, de azért az, hogy hősünk fejével szétkalapálnak egy vonatot és még csak egy karcolás se essen rajta? Mintha szabadnapot kapott volna a sminkes. Ejh… tökönrúgásból meg ilyen hamar senki sem regenerálódott a földkerekségen. Másik ejh… A fejbökdösésre már csak legyintettem (jobban érdekelt, hogy a macskának ne essen baja).
Ami a négykerekűeket illeti, autótól maximum akkor áll el a lélegzetem, amikor az úton rám húzzák a kormányt, de ez az Aston Martin DB10-es, uramatyámdegyönyörű! Majdnem megkönnyeztem az utolsó jelenetét. A film utolsó jelenetét viszont nem. Jaj, anyám, mondom én: Romana.
A 9 csillag azért jár, mert baromi jól szórakoztam, Craig meg továbbra is a kedvenc Bondom. Így amíg ő marad – duzzogva vagy sem – irány a mozi (részemről is duzzogva vagy sem).
(egyébként meg nem értem, hogy ha egy moziban felújítás zajlik, akkor miért teljes árú a jegy? Tisztán hallottam, hogy fúrnak faragnak, amikor egy-egy csöndesebb jelenet volt. Ennyi erővel otthon is nézhettem volna a filmet, mert a panelban mindig barkácsol valaki)

Szeretek moziba járni. A nagy-vásznon belemerülni egy jó sztoriba, kényeztetve a látóidegeket és élvezni a hangfalak remegését. Ebben a filmben pedig minden megvolt a tökéletes élményhez. Csak azt mondja meg valaki, hogy mi a francnak kell 6-7 éves gyerekcsapatot vinni egy ilyen filmre, főleg, ha nem tudjuk őket fegyelmezni? Na de térjünk rá a filmre. A Craig era első két filmje esetében volt hiányérzetem jócskán mivel a háttér szál, az átívelés kicsit sután volt felvezetve. Ez a hiányérzet a Skyfallra már jócskán csökkent itt pedig elérte a sztory a zenitjét. Méltó búcsú ez a széríától Craig számára. A rendezés is hozta a szokásos színvonalat, bár néha már túl Mendeses volt, ezért a minusz egy csillag. Ami igazán izgalmas, az az, hogy hogy oldják meg ezek után a folytatást. De ez már a jövő zenéje. Most ezt a filmet kell nézni mert igazán jó moziélmény.
Utóirat: sajnos szinkronnal tudtam csak nézni, ami ilyen cast-nál bűn. Majd ismétlek.:)

A Daniel Craiggel kapcsolatos fenntartásaimat nem oldotta ugyan fel A Fantom visszatér, de bizonyos aspektusaiban sokkal-sokkal jobb benyomást tett rám közvetlen előzményénél, a Skyfallnál. Nem is tudom igazán meghatározni, ennek mi volt az oka, de mintha az általam jellemzően igényelt bondos elemekből árnyalatnyival több, illetve az általam elutasított újhullámos Bond elemekből kicsit kevesebb került volna ide.

Ez az epizód bővelkedik olyan akciókban, amiket már nemcsak egy többedik M:I epizódban süvegelne az ember, hanem mondjuk össze tudna egyeztetni egy régisulis Bond film stílusával: gondolok itt rögtön a nyitány összeomló épületeire és az egész eseménysort egy fotelba huppanó Bonddal koronázó nyitószekvenciára, vagy a letört szárnyú repülővel zajló üldözéses jelenetre – előbbit bizonyosan szívesen megcsinálták volna negyven évvel ezelőtt is, utóbbi viszont nyugodtan lehetne egy létező klasszikus Bond-epizód remake-jének attrakciója is (amúgy tényleg, ilyen jelenet nem volt már egyszer a szériában?). Jópofa volt a Bautistával zajló vonatos bunyó, az ő drabális termete jól megidézett pár régi Bond-ellenlábast, de a sivatagi „bázis” is meglepően bondosra sikerült.
Nem engedek viszont abból a gondolatból, hogy Craig nem ideális Bond, annak ellenére sem, hogy itt megint egy kicsit közelebb érzem őt az ideális Bond-figurához, mint az előző részben bármikor. Ebben picit talán az idő múlása is közrejátszik, talán hozzáöregedett a szerephez, avagy talált benne valamit így a többedik filmjére, amitől otthonosabban mozog a karakterben. Mindenesetre érezhetően jól állnak neki a finom humorral megtoldott jelenetek, találó egysorosok, de még mindig túlságosan kemény, baltával faragott, nem kimondottan elegáns akcióhős ő. Külön kitérve a magyar változatra: Stohl András lehetetlenségig egyhangú szinkronja ennyi év, sőt, évtized után egyszerűen közhelyessé vált, illetve az itteni szinkronteljesítménye egyáltalán nem igazolja ezt a népszerűséget – mondjuk ebben vastagon szerepe lehet Craig eredeti szerepformálásának is.
Nem lehet azonban minden kirobbanóan optimista végkicsengésű, A Fantom visszatér sajnos nyög néhány fárasztó negatívumot is. Az vélhetően keveseket zavar Waltz népszerűségét ismerve, hogy rémesen színpadias már megint. Nem tudom, miért gondolják sokan, hogy egy feszes akciófilmben további feszültséget szít, ha a főgonosz ilyen modorosan kimért, érzéketlen, de simulékony és kedves pszichopata, úgy értem, Bardem az előző részben szinte ugyan ezt a formát hozta, csak androgün felhangokkal, Waltz pedig dettó ugyanígy adta magát elő a Tarantinós szerepeiben. Meglepően poénos ennek fényében Craig neki vetett megjegyzése a kínzási jelenetben, miszerint az említett tortúra „nem lehet fájdalmasabb, mint a szövegét hallgatni!”
Bond eredetmítosz, illetve az ő gyermekkoráig visszavezethető ősellenségek és emlékezete mélyén pihenő árnyak szerintem továbbra sem kellenek. Kellene viszont jobb, az itteninél mindenképpen jobb forgatókönyv, mert mindez a jelenlegi formájában elég szedettvetett és ütemtelen, de talán még üresjáratokkal is telített, ráadásul mentes egy igazán szép, valamirevaló befejezéstől (mert tényleg, hogy lehet spoiler)

Nem rossz film A Fantom visszatér, számomra mindenképpen jobb élmény volt, mint a Skyfall, Craig renoméját is javította a szememben.

Ha követik a sormintát, akkor a következő rész nagyon jó lesz. Ezt kicsit untam. Valószínűleg Sam Mendes hibája (vagy azé, hogy nem tudtam a kedvenc helyemre ülni a moziban :) . A Skyfallal nagyon magasra tette a lécet és ezt most nem tudta megugrani. Annyira vártam ezt a filmet pedig, főleg Waltz miatt, ezért most kicsit csalódott vagyok.

Jól megcsinált, szórakoztató, izgalmas, bár sokszor életszerűtlen és kissé komikus, szóval igazi James Bond. Én szeretem ezt a műfajt, és ebben most volt sok hangulatos rész is, pl. az eleje, a Halottak Napja Mexikóvárosban, meg Róma, vagy az ultramodern kórház az Alpokban. Ben Whishaw-t meg imádom. :-)

Nem fejtem ki bővebben,mindenki olvassa el @krlany értékelését. Minden szavával egyetértek.

Konkrétan elaludtam rajta… újra kellett néznem a végét.
Nyugodtan kihagyható darab, de ha valaki mégis vállalkozik a megtekintésére, előtte igyon meg két csésze kávét. Jó erőset. (Én szóltam…)
Pedig az elején még egész jó… lett volna, de már az gyanús volt, amikor majdnem rádőlt egy ház, mégis alig lett poros a kis öltönye. Na akkor kellett volna kikapcsolni.

Viszont a véleményeken és a hozzászólásokon jókat röhögtem. Azok jobbak lettek, mint a film. :D

Lehet, hogy a Skyfall tette túl magasra a mércét, de ahhoz mérve – meg ahhoz képest, hogy ez elvileg ilyen spoiler akart lenni – elég gyenge volt. Pedig ígéretesen indult a mexikói jelenettel (ez a plakát is tök menő), de aztán gyorsan elmerültünk a klisék tengerében. Sorjáztak a még Bond-filmhez mérten is röhejesen valószerűtlen cselekményelemek, és nagy bánatomra Christoph Waltznak sem tudtak egy valamirevaló gonosz karaktert írni.