Én szeretem az ilyen mozaikokból lassan építkező sztorikat, ez pedig a maga nemében különösen jó volt.
A kis részletek/láncszemek külön-külön is elgondolkodtatóak és érdekesek – a végeredmény meg számomra igen látványos képet mutat a lánc/kör bezárultával…és az élet megy tovább: jön egy új kitörni vágyó lány, akinek „nem kell ital” ahhoz, hogy ellazuljon ;-)