Még egy film amin elég erősen potyogtak a könnyeim.
Maga az alapfelállás elég érdekes, magamtól nem is biztos hogy megnéztem volna, de koleszban filmes est volt.
Akkor sikerült igazán felkeltenie az érdeklődésem, mikor megismertük Csokoládét. Sokan biztos szimpatizáltak vele, köztük én is, de ez a film végére sajnos eloszlott, helyét átvette a szánalom. Meg is lepődtem rendesen, mert nem kerestem rá előtte, és a végét se árulták el. Tényleg fájó, de életszerű. Ha nem is konkétan ugyan ez, de hasonló még ma is megtörténhet. Gondolok itt arra ahogy elítélték őt (főleg az elején), ahogy a Footittal lévő barátsága alakult, vagy a magatartásának változására. Ez így együtt ütős kombó volt, határozottan újranézős, ajánlom mindenkinek, főleg akit érdekel a cirkuszi élet, barátság és rasszizmus.