Igazi léleksimogató mese kisebbeknek és az olyan gyermeklelkű felnőtteknek, mint én. :D Mindig elbájol, ahányszor megnézem, mindent szeretek benne: a testvérek kapcsolatát, Totorót, a környezetet, a macskabuszt, mindent. Totoro csak akkor volt félelmetes, amikor mosolygott. :D A magyar szinkronhoz hál' istennek nem volt szerencsém – ha lehet, japán nyelven nézek mindent, ami japán, mert hihetetlen élménybeli különbségek tudnak lenni egy eredeti nyelvű és egy szinkronizált japán alkotás között, az előbbi javára. A Totoro így tízcsillagos kikapcsolódás minden alkalommal, az egyik kedvenc Ghibli-művem.