Az van ezzel a Mamma mia! dologgal, hogy én tudom, hogy nem jó. Se az első, se ez. Bár úgy érzem a folytatás felülmúlta elődjét, azért így sem kaptunk egy remekbe szabott alkotást. Ezek a filmek butácskák, nem dolgoznak túl nagy sztorival. És én mégis imádom. Mert elképesztően jó a hangulatuk, mosolygásra, éneklésre, táncra késztetnek, megmelengetik a szívem és jókat nevetek. Egyszerűen boldog leszek tőle. És ez bőven elég.
Külön tetszett a casting. Szerintem a legtöbb szereplő fiatalkori énjét sikerült eltalálni. Jól esett, hogy elsősorban ők énekeltek, mert lássuk be, ez is emelte a színvonalat.
A lényeg, hogy baromi jól éreztem magam miközben néztük, még másnap is kitartott a vidámsághullám. Nekem ez számít. Vigyorgok, ugrándozok és dalolászok napokig. :D

„Nights can be empty and nights can be cold
So you were looking for someone to hold
That's only natural
But why did it have to be me?”