Ha alkothatok olyan kategóriát, amelyet úgy hívnak, hogy értékes filmek, akkor ezt a példányt biztosan ide sorolnám be.
Nem elég, hogy teljesen le van csupaszítva, nulla allűr vagy zeró glanc, viszont pontos élek és körvonalak jellemzik. Igényes karakterkidolgozás, szemet gyönyörködtető képek és tisztaság uralkodik a filmen, elejétől a végéig. Tehát számíthatunk egy kiegyensúlyozott élményre, mert a kezdetektől adagolja a drámát és a már felsorolt háttérelemeket.
Nem steril, inkább tapintatosan kedves. Könnyed és mégis nagyon, de nagyon mély, amely végpont a háromnegyede körül csúcsosodik ki.
Megható, átható és gyönyörűséges ez a film. Én azt gondolom, hogy az alap filmes etikett egyik darabja kellene, hogy legyen, de nyilván nem lehet szabályozni az emberi ízlést.
Mindenesetre, ritka, véleményem szerint, hogy az Életre, ilyen formában valaki nem kíváncsi. Már elkezdtem sokfelé ajánlgatni. Nézzétek meg!