Félelmetes, hogy a japánok milyen elegánsan kezelnek egy végtagprotézissel fürdő nőt. Le a kalappal. Egyébként a történet is nagyon jó. Két testvérrel ismerkedhetünk meg, az egyik Amy, az arisztokrata York család törvénytelen gyereke, aki szegénységben él, és az általa befogadott árva kislány, Taylor. Taylor engem kicsit Ponyo-ra emlékeztet, de az biztos, hogy nagyon aranyos. A két lány története között 3 év telik el, és köztük az összekötő kapocs Violet. Violet pedig egyre jobban érti azt az érzést, amit úgy hívnak szeretet. Én viszont egy dolgot nem értek, Benedict magassarkú, női csizmáját.
A film gyönyörű, mint mindig.