Alan kincset akar, mégpedig mindenáron. Óriási szerencséjére talál egy térképet, amely egy közeli szigeten kincset jelöl. De hogyan jusson oda? Elrejtőzik Charlie, a kalandor hajóján és becsapva az iránytűt, a sziget felé irányítja a hajót. Charlie-nak persze az egyszemélyes hajón nem nehéz… [tovább]
Kincs, ami nincs (1981) 506★
108' · amerikai, olasz · akció, kaland, vígjáték 12
Képek 7
Szereplők
Kedvencelte 186
Várólistára tette 46
Kiemelt értékelések
Bud Spencer és Terence Hill filmjeit nem lehet megunni!
Úgy tanítják móresre a rosszfiúkat, ahogy senki más! Elpáholják a népeket, mégsem agresszív és erőszakos. Nem lehet őket nem szeretni. Életemben eddig egyetlen emberrel találkoztam, aki nem szerette őket. Még mindig nem hiszem el, hogy van ilyen! :)
Abszolút kedvencem a Kincs, ami nincs, csodaszép helyen játszódik, Bud és Terence hozzák a formájukat, napfény, szerelem, kincs, barátok, csihi-puhi, humor, puffin lekvár, hát mi kell még egy jó filmhez?
Rengetegszer láttam és van egy olyan gyanúm, hogy ugyanennyiszer fogom is még. :)
Klasszikus, klasszikus, klasszikus!
Háromszámillió-négyszázhetvenezer-kilencszázhuszonhárom alkalommal láttam. Se nem több, se nem kevesebb.
Szállóige szinte minden mondata. A Puffintól az ébresztésig, az időjárás és az ásás viszonyának taglalásától az imák fajtájáig, a páncélautótól a banzai-ig, és még több tíz oldalas listát tudnék összeszedni. :)
A magyar szinkron egyik gyöngyszeme, amihez a fordítókon kívül a színművészek kreativitása is hozzájárult. Szerintem nincs még egy olyan film, amiben a harci kiabálást „szó szerint” lehet idézni! :D:D
Igazi gyerekkori kedvenc, ha nem láttam ezerszer, akkor egyszer sem. Még ma is előszeretettel idézgetünk belőle itthon, és időről időre elfog az érzés, hogy újra kéne már nézni.
Minden évben megnézzük, egyszerűen megunhatatlan. Talán ez a legkedvesebb filmem a párostól, fejből fújjuk az egészet.
Az utóbbi pár évben képtelen voltam akár egyetlen Bud Spencer/Terence Hill filmet is megnézni, annyira besokalltam tőlük. De most, hogy kapcsolgattam a tévét mert hát mit is csinálnék olvasás helyett, ha egyedül vagyok? :P, és megláttam, hogy ez megy, kedvet kaptam hozzá. Már nem röhögtem rajta annyit, mint anno, de azért még mindig szeretem, és jól esett megnézni.
Megunhatatlan. Milliószor láttam és még valószínűleg milliószor fogom. Az egyetlen olyan film, amit imádok ettől a párostól.
Holtversenyben a Nincs kettő, négy nélkül valószínűleg ezt a filmet láttam a párostól legtöbbször. Megunhatatlan, örök klasszikus, ami tele van idézhető beszólással és momentummal. Nem tudom lesz-e olyan idő, amikor nem ragadok le a filmnél, ha épp belefutok valamelyik csatornán?! Remélem nem…
Megunhatatlan. El se tudom képzelni, hogy van olyan ember, aki még nem látta; ha mégis lenne, akkor azonnal pótolja. Minden egyes alkalommal megnevettet, imádom :D
Szerintem ez a valaha készült legjobb Spencer-Hill mozi. Szórakoztató faktorának kimeríthetetlensége generációs élmény, láttam már embereket ráunni a duó egy-egy filmjére, én is ráuntam némelyikre, de nem erre. Mindemellett a sok Miami utcáin forgó produkció után ez a régimódi kalandhistória kimondottan ambiciózus alkotásnak is tűnik…
Főleg ezzel a bizonyos köré szőtt legendával a titokzatos sziget együttműködő lakosságáról, akiket a produkció háborítatlanul hagyott hátra a forgatás után. Na persze… Bár évtizedekkel ezelőtt internet híján akár el is hihette valaki, hogy az olaszok tényleg egy térképeken nem jelölt szigeten filmeztek.
Mai szemmel persze már nagyon kell hunyorogni, hogy egy-egy kép hátterében ne véljünk tengerpartszerű képződményeket látni, vagy hogy ne legyen ismerős az egész fauna Miami zöld ligetes területeiről. A Kincs, ami nincs mégis tökéletesen hiteti el a nézővel, hogy a megtestesült egzotikumot látja, egy olyan szinten önjogán izgalmas miliőt, amit a hetvenes évek eleje óta nem nagyon lehetett látni a Spencer-Hill mozikban – és ami szebb is, érdekesebb is, mint például Afrika az Én a vizilovakkal vagyokban.
A film tehát jó, butácska, mint ezek a mozik általában, de ugyanannyira szerethető és körülrajongható, jószívű és bájos. A poénok ülnek, jók a szövegek, a karakterek: a Village People-nek öltözött kalózok és Frisco bandája, illetve az ő fúziójuk egyszerre potens ellenlábas a párosnak és nevetséges, szívből utálható kompánia, levernivaló martalócok gyülekezete.
A betétzene, illetve a szokásos, nagyon olasz főcímdal ott van a műfaj legjobbjai közt, ha már ilyesmire vágyik esetleg az ember…
Mondanám, hogy maximálisan ajánlott, de szerintem látta már legalább egyszer mindenki.
Népszerű idézetek
Riporter hölgy: Pakíto áruld el a kedves TV nézőknek, te is szereted a Puffin lekvárt?
Pakito: Én csak a papagáj csajokat szeretem.
-Ne tegyen olyat parancsnok úr amit később megbánhat.
-Márpedig én olyat fogok tenni, amit később se fogok megbánni.
Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is
1 | ![]() | 1 szavazat · Összehasonlítás |
1 | ![]() | 1 szavazat · Összehasonlítás |
1 | ![]() | 1 szavazat · Összehasonlítás |
1 | ![]() | 1 szavazat · Összehasonlítás |