Jelenetek egy másik házasságból.
A film eredetiségét az adja, hogy a házasság öt állomásán fordított időrendi sorrendben vezet végig a rendező, vagyis pontosan ugyanott hagy bennünket, ahol a tisztességes amerikai romantikus filmek is elengedik a történetet: fiatal, lelkes szerelmespár sétál be a tengerparti naplementébe – csakhogy az eltelt másfél óra épp azon munkálkodott, hogy pontosan tudjuk a folytatást. Így a naplemente is mindjárt mást jelent.

(Ozon, úgy tűnik, különösen vonzódik a tengerparti naplementéhez, rendszeresen hagyja itt kifulladni, megőrülni, elpusztulni szereplőit.)