„Mondják, a bohócnak nem szabad nevetni. Csakhogy neki semmit sem lehet megtiltani, lévén függetlenített szabályszegő. Ha nem nevet, hát nem képes rá. Egyszer régen – mielőtt még bohóc lett volna – a nevetés talán örökre a torkára forrt. Hogy minket mért nevettet? Azt hiszem, irgalomból.”
(Ancsel Éva: Bekezdések az emberről)

Hát így.