Biztosan az én készülékemben van a hiba, de nekem nagyon tetszett. Az a nyirkos, rideg hangulat köszönt vissza, mint amit a Citadella nézése közben éreztem és annyira imádtam, bár a története nem egyáltalán hasonlít. Még azt is mondhatom némi költői túlzással, hogy félelemetes volt. Noha 30 évnyi horrornézés után elég nehéz olyat találnia az embernek, ami megrémíti, ilyetén nemigen tudok erről érdemben véleményt alkotni. Minden esetre sokkal kényelmetlenebb-kellemetlenebb volt az ebben lévő kísértet, mint a manapság divatos digitális szellemek, ill. a halál unalmas japán kísértet csajszik, akik azzal próbálnak ijeszgetni, hogy mindenben ott hagyják a vizes hajukat. Mondjuk, a hajfóbiásoknak biztosan félelmetes az. Szerettem, na! Hozzá kell tenni, én kimondottan szeretem a lassú, nyomasztó, egyhelyszínes, kevés szereplős horrorokat.