Gyerekkorom kedvence. Ezt a mesét nézhette miattam az egész család karácsonykor, húsvétkor, szülinapomkor, névnapomkor, hétfőtől vasárnapig minden héten. Körülöttem mindenki már majd' fejből tudta a szövegkönyvet, de soha nem tudtam megunni. Mufasa halálakor mindig pityeregtem, Pumbám-Timonon és Zazun pedig rengetget nevettem. Zordont a velejéig gonosznak ítéltem, és Simbának végig drukkoltam a filmet (aztán extra boldog voltam, hogy Nalával egy „nagycicapár” lettek). Érdekes módon a lökött hiénákat is imádtam.