Nem hibátlan, de izgalmas filmélményt nyújtó alkotás, melyben mind Bridges, mind Robbins remekel, ámbár utóbbi egy idő után kicsit háttérbe szorul. A forgatókönyv gyakran épít a műfaj jellegzetes húzásaira, illetve összegészében a ’90-es évek filmkészítési vonásai is áthatják, viszont Pellington ügyesen vezényli le az egészet, hogy a vége, ahogyan többen is írták, adjon egy óriási gyomrost. Elfeledett kis gyöngyszem, amit mindenképp érdemes megnézni.