Fantasztikus. Annyi kérdést felvet, szinte percről perce hogy az érzelmek kavalkádját baromi nehéz volt kezelnem közben. Mi a szerelem, mi a szeretet, lehet-e szeretni valamit (vagy valakit?!) amit egyesekből és nullákból te magad alkottál, hol a határ, az érzelmeket annak tárgya teszi-e valóvá, el tudod-e önmagad fogadni ezáltal vagy megkérdőjelezel mindent? És hogy vajon mi magunk bele tudtuk-e volna magunk ennyire élni a történetbe, mi is el tudtuk volna-e fogadni ezt a kapcsolatot igazinak, ha nem ennyire tökéletesen emberszerűen van megalkotva Zoe????? Szóval ezer kérdés, ezer válasz amin lehet rágódni, gyönyörű képi és zenei köntösbe öltöztetve. Imádtam.