Nekem rettentően fontos egy vígjáték sorozatnál hogy szeressem a szereplőket. Sok másik ezért bukott meg (pl ÍgyJártamA-val is, ott mindenkit utálok brr). Itt meg mindenki olyan kis kedvelhető (kivéve Gina, de ő pont nem lényeg). És a másik lényeg, hogy tartson egy fajta színvonalat, magához képest. Ez itt olyan jól megvalósult. Ezt részben a szereplők nagyon fura személyiségének köszönhető, hisz az ő reakcióik csak saját magukhoz köthető.