A Nomadland úgy lett az egyik legjobb filmélményem,hogy semmiről sem szól igazán,mégis minden benne van,amitől megnyerő lesz egy alkotás.Oké,kicsit túlzás,hogy semmiről sem szól,de azt kábé két mondatban le lehet írni.
Egy ilyen mély,gondolkodós és elsősorban az agyra és lélekre ható filmnél viszont nincs szükség arra,hogy gyors legyen.Így a Nomadland tényleg lassú,de okkal.Nagyon el lehet gondolkodni rajta és én ezt nagyon értékelem.Újrakezdés,gyász,szomorúság,öröm,küzdelem egyvelege ez.A tájképek bámulatosan szépek,Frances McDormand megmutatta,miért is Oscar díjas és Chloe Zhao mesteri munkát végzett,mint rendező és író.
Ez a film nem azoknak szól,akik akciót vagy pörgős történetet várnak.A Nomadland magával ragad,kérdéseket tesz fel,amikre nem ad választ,mert azt a nézőre bízza.Ez egy lélektani karakterdráma és abban nagyon erős.Csodálatos,felemelő film,ami sokáig velem marad.