Kellemes gyerekkori emlékem egyik okozója. Már nem is emlékszem, hogy mikor vettem DVDn de utána majdnem minden nap megnéztem. Szerencsétlen lejátszó és DVD. Olyan rongyosra használtam őket, hogy csoda hogy nem mentek tönkre. Egyik kedvencemmé vált ez a rajzfilm és úgy érzem, hogy alul értékelt. Azt megértem, hogy miért nem készítettek folytatást, mert szép lezárást kapott, de ha úgy vesszük, mennyi filmnek és rajzfilmnek adtak folytatást, pedig nem kellett volna. Inkább arra gondolok, hogy nagyobb figyelmet is érdemelne. Leírhatnám, hogy miért a kedvencem vagy mi volt olyan jó benne de inkább csak ajánlani tudom.